Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)
Harmadik könyv
472 Harmadik könyv. 80. fejezet. vános hivatalt, avagy vállalja el valamely jó intézetnek vagy kórháznak vezetését és gyakorolja mindenkivel szemben készséggel a felebaráti szeretet műveit. Ne tartsa méltóságán alulinak, hanem inkább dicsőségének tekintse a kórházakban a betegeket ápolni, az idegeneket befogadni s gondolja meg, hogy épen ezek a valódi lovagias cselekedetek, amint azokat egykor a templomosok, a hires János-vitézek, kiket most máltai lovagoknak neveznek, gyakorolták, szóval ne hallgasson azokra, akik lovagoknak képzelik magukat, mert kardjukat csörgetik, jól ruházkodnak, puha és tunya életet folytatnak, a harczban pedig gyávák s a békében nyughatatlanok. Ami aközkatonákat illeti, mihelyt szolgálati idejük eltelt és hadi szereplésük megszűnt, térjenek vissza szokott foglalatosságaikhoz ; ne legyenek terhére hazájuknak gyalázatos tétlenségükkel, hanem iparkodjanak szorgalmas munkásság által annak jólétét előmozditani. Mindenekfelett pedig mutassa magát harczosunk nyiltan és őszintén Isten hű szolgájának, főképen az Oltáriszentség gyakori vétele s összes keresztény kötelességeinek buzgó teljesítése által. Vetkőzze le az emberektől való hiú félelmet, inkább törekedjék hasonlóvá lenni egy Kornéliuszhoz, Mórhoz s más nemes lovagokhoz, akik vitézségüket erénynyel és jámborsággal párosítják, mint azokhoz a gunvolódókhoz, akik megérdemlik, hogy unalmas élczeikre és szószátyárkodásaikra csak megvetéssel feleljünk. Ily valódi keresztény katona pedig csak akkor lehet, ha már kora ifjúságában erősen föltette s megfogadta volt, hogy minden tettében és vállalatában inkább keresi Istennek kedvét, mint az emberekét. 80. FEJEZET. A papi hivatás magasztossága. Beszéltünk már a világi harczosok állásáról, illik hogy az égi harczosokéról is szóljunk ; ez égi harczosok pedig azok, kik maguknak a lelkészi pályát választák. Sokkal szorosabb kötelékkel vannak ezek Istenhez fűzve, mint a többi keresztények, mert egészen az ő szolgálatára szentelik s áldozzák magukat ; Istennek része és öröksége akarnak lenni a földön,
