Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)

Harmadik könyv

444

Harmadik könyv. 61. fejezet.

védőangvala. A szentírás evvel korántsem azt akarja mondani, hogy a családapa keményszívű és sötét, komor kedélyű legyen, hanem igenis azt, hogy óvja meg atyai komolyságát és kerülje a túlságos szeretetet és gyöngédséget. Az okos anyának pedig arra legyen gondja, hogy a leányokkal ismeretlen asszonyok azon ürügy alatt, mintha nekik szövést, kézimunkát s más hasonló dolgokat mutatnának, ne érintkezzenek és az ilyeneket határozottan utasítsa el ; mert nagy a sátán ravaszsága. Ily fontos dologban anélkül, hogy valakit elitélnénk, még a szolgák és szomszédok iránt is jobb kissé bizalmatlanoknak lennünk, különösen, ha figyelembe veszszük a női nem egvügyüségét és gyön- geségét s meggondoljuk, hogy hányat csaltak meg már ravasz csábítók tisztes házasság ürügye alatt. Különben is a tridenti szent zsinat határozatai szerint az oly házasság, melyet titkosan és az előirt szertartások mellőzésével kötöttek, érvénytelen és nem igazi házasság.

Az okos anyának meg kell továbbá figyelnie*, hogy leánya az ájtatossági gyakorlatokban kitartó-e vagy lanyha, nem ékesíti-e magát jobban, mint azt a szerénység megengedi s őrizkedik-e szorgosan azon veszélyektől, melyek őt lépten-nyomon fenyegetik. A jól nevelt leánynak nem szabad az ablakba állani s ott magát mutogatni, sem pedig mindent, ami az utczán történik, megfigyelni. Hogy az ártatlan leányok ily módon közszemlére teszik ki magukat az ifjúság előtt, melyben az élvvágy tüze lobog és azoknak köszöntéseit viszonozzák, ez oly komoly baj, hogy szükségesnek tartottam erre fölhívni a figyelmet, habár némelyek az udvariasságnak eme kevésbbé tisztességes nyilvánulását a házasság reményével akarnák is mentegetni. Sem nem okos, sem nem dicsérendő dolog továbbá a leányokat ünnepélyekre, színházba és nyilvános mulatóhelyekre vinni, ahol a dévaj fiatalság sóvár pillantásainak vannak kitéve. Úgyszintén nem szabad elhanyagolni a szent gyónást és áldozást, valamint a többi istentiszteleti cselekményeket sem.

Valóban nem ok nélkül akarta a Szentlélek, hogy Dina története a szentírásban föl legyen jegyezve. Jákob leánya u. i. atyjával és fivéreivel idegen földre utazott, ahol egyizben elhagyta atyja sátorát, hogy lássa azon tartomány asszonyait. Vé