Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)
Második könyv
A gyermekek szemmelkisérése 271 jó házi-rend megállapításában és fentartásában áll, valamint abban, hogy minden veszélyes alkalmat és személyt távol tartsunk, szóval, hogy mindenre oly figyelmet és gondot fordítsunk, a milyet nagyfontosságú dolgoknál szoktunk alkalmazni. Egyebekben pedig tapintatosan, jóakaratúlag és tartózkodóan kell az atyának eljárnia, mert a túlzás mindent elront. A túlságos gvanakodás néha épen az ellenkező hatást idézi elő ; egyesekben ugyanis oly dolgokra ébreszthetne vágyat, melyek különben talán eszökbe sem jutottak volna az illetőknek. Első sorban ajánlja fel magát a családatya mindenkor Istennek s kérje kegyelmét, hogy szent akaratát gyermekeinek nevelését illetőleg híven teljesíthesse. Legyen jókedvű : az Úr segítsége mellett nagyon erősnek fogja érezni magát s a Szentlélek, tetteink e kiváló mestere és vezérlője, számtalan oly eszközt fog neki mutatni és nyújtani, melyeket sem az emberi elme kitalálni, sem toll leírni nem képes s a melyekkel a reábizott hajót biztos révbe vezérelheti. 97. FEJEZET. Mily fontos dolog, hogy a gyermekeknek másokkal való érintkezését szemmel kísérjük. A már javasolt elővigyázati szabályokon kívül szükséges, hogy éber figyelemmel kisérjük a gyermekeknek másokkal való érintkezését a házon kívül, akár az iskolákban, akár másutt, mert romlott a világ s ritkán akadunk oly gyermekekre, kiket Isten félelmére tanítottak s jól neveltek. Szerény véleményem szerint a fődolog, melyre a nevelésnél különösen ügyelnünk kell, az, hogy válogassuk meg ama személyeket, kikkel bizalmasabb érintkezésbe lépünk ; a tapasztalás meggyőz bennünket, hogy a másokkal való társalgás igen jó, de viszont igen rossz befolyást is gyakorolhat. Később kimerítőbben fogok még szólani e fontos tárgyról; de már e helyütt is fel akartam hívni a családatya figyelmét arra, hogy e tekintetben elővigyázó és óvatos legyen. Mert ha a gyermek nem csak a nagyobbakkal, hanem vele