Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
II. A pogány spiritizmus maradványai. A jelenkori spiritizmus előfutói
■ 64 nincs kizárva, hogy a szellemek ejtették hatalmukba azt, aki merész elvakultsággal utánok leselkedett. »Vakmerőség, Írja Görres, x) ezen partnélküli, szirtokkal fedett tengerbe vezércsillag és iránytű nélkül merészen kievezni, és az ily vakmerőség joggal bűnhődik azzal, hogy a kalandor, ha hajótörést szenved, a partjog törvényei szerint annak a hatalomnak esik kezébe, a melynek jogkörébe biztos kiséret nélkül betolakodott s a helyett, hogy szolgálatkész szellemeket nyert volna, többnyire maga esik szolgaságba.« A szelleműzés történetében a legrútabb jelenséget a boszorkányok ügye képezi,2) melyben a pogány babona a legbújábban burjánzott föl. A pogány keltáknál létezett egy titkos papirend. melynek tagjai magukat druidáknak nevezték, a mire ma is emlékeztet a Gertrud név. Ezen rendhez, mely áldozatait és titkait sűrű tölgyfaerdőkben ünnepelte, asszonyok is tartoztak, az úgynevezett alrunák, a kik erősek voltak az igézésben és a szellemidézésben. Május 1-én (Walpurgis) volt a boszorkányok fő kivonulása a nagy áldozati ünnepségre, mely a Brock- vagy a Blocksbergen tartatott. Egy bakkecskének alakjában tisztelték a bál- *) *) I. m. III. 637. 1. 2) A boszorkány ugyanaz, a mi a kelt Alruna és a római Saga. Cicero szerint »a sagiendo dicta, quia multa scire vult.« Saga, ó skand hág (angolul : the hag), angolszászul hägesse és hägtesse = Hexe. Mások szerint spanyolból eredt a Hexe szó és a német alföldiek utján lett ismeretessé a németek előtt. Hechizeria (Hetschiserie) varázslatot jelent ; hecho = hacer supinuma, cselekedni ; boszorkányok (Hexen) azok, akik valami szokatlant visznek véghez. Grimm szerint a Zauber szó, az ó felnémetben zoupar, zouwan-tól ered, góthul taujan = thun (cselekedni). A »Hexenhammer« (Franki. 1588. 91. s köv. 1.) felsorolja az okokat, hogy miért hódol különösen a gyöngéd nem a boszorkányságnak. Az asszony sem a jóban, sem a rosszban nem tud mértéket tartani, époly hiszékeny mint nehezen hivő, az ördögi sugallatokra fogékony és sikamlós nyelve van. A hiszékenységet, a mely már ősanyánknál is jelentkezett, derült módon bizonyítja az etymologia is : »Dicitur enim femina a fe et minus, quia semper minorem habet et servat fidem.« A mi kellemetlent csak összeírtak a pogány és keresztény ókor jeles Írói az asszonyról, azt mind összegyűjtötték és sajnálatos éleselműséggel kiaknázták, hogy kézzelfoghatóvá tegyék azt a hajlandóságot, a melylyel nézetük szerint a női szervezet az ördöggel való czimboráskodás iránt bir.