Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
VIII. Elméletek
494 melléje állottak, de semmivel sem tudták tetszetősebbé tenni, ami megfogható és megbocsájtható dolog, mert az esztelenségbe a gondolkodás minden vakmerősége mellett sem lehet értelmet erőszakolni. Oetinger és Fricker példáján indulva Zöllner is s z t. Pál előbb említett helyére hivatkozik, továbbá J ó b ezen mondására : »Magasb ő (Isten) az égnél, s mit fogsz cselekedni ? mélyebb a pokolnál, s honnan ismered meg ? Mértéke hosszabb a földnél és szélesebb a tengernél.« Ámde sem a kegyes J ó fana k, sem pedig s z t. Pálnak eszök ágában sem volt, hogy olvasóik geometriai ösmereteit bővítsék ; továbbá az is nyilvánvaló, hogy mind a két helyen a magasság és mélység ugyanazon térméretet jelenti. Ismeretes dolog, hogy több egyházatya nyssai Gergely után, továbbá a középkori theologusok és az újabb szentirás- magyarázók, úgy a katholikusok, mint az evangélikusok a tér négyes kiterjedését, mely az efezusiakhoz irt levél azon helyén jelezve van, mélyebb értelemben Krisztus keresztjének négyágú alakjára vonatkoztatták. A theologusoknak a geometriában való járatlansága folytán Zöllner megfoghatónak mondja, hogy a négy irányt, amely felé a kereszt négy ága mutat, tévesen a tér kiterjedésének tartották ; de egészen el kell vetni ezen értelmezést, ha Kristust nem négyágú ( + ), hanem háromágú ( ~\~ ) keresztre (crux commissa) feszítették fel, egy oly kérdés, mely még nincsen eldöntve. *) Hogy s z t. Pál ezen magyarázói épugy mint ő maga, nem sokat törődtek a tér metafizikai vizsgálásával, Zöllner ur figyelmét, a ki minden fizikai tudományossága mellett a bibliai magyarázat terén csak mint egy kis műkedvelő szerepel, elkerülte. Vegyük most bölcseleti bírálat alá az ő »négy kiterjedésű lényeit«, melyek bizonyára hátrányosan külömböznek azon mysCsattanós czáfolatot irt Richter moszkvai ügyész ily czímen : Prof. Z ö 11 n e r’s Hypothese einer vierten Dimension des Raumes, durch Vernunftgründe und Thatsachen widerlegt. Lipcse, 1880. Ep igy Gutberiet is: Die neue Raumtheorie. Mainz, Kirchheim, 1882. í) L i p s i u s , De cruce, I. köt. c. 8—10 a négyágú mellett foglal állást.
