Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
Bevezetés
14 nem felel meg sem a tudomány méltóságának, sem az igazságszeretetnek. »Amiszticzizmus vádja«, mondja du Prel Károly1), ki több adatot szolgáltatott a »darwinisztikus iratokhoz«, »tapasztalat szerint mindig azt a pontot éri«, hol a »fölvilágosodott« embernek az esze megáll, és kényszerülve van arra, hogy fegyverét elvesse. . . . Minél műveltebb valaki, annál óvatosabb lesz nem csupán abban, mit higyjen, hanem abban is, mit ne higyjen«. Vannak férfiak, kik mint kutatók és higgadt szemlélők a legnagyobb eredményeket érték el és ritka tekintélynek örvendenek, kik szaktársaiktól a kísérleti téren mint tekintélyek, személyes ismerőseiktől pedig mint hitelre méltó és tiszteletet gerjesztő jellemek magasztaltatnak, gyakori és szorgos s kezdetben előkészülettel és előrelátással irányzott kutatások után kezeskedtek a spiritiszta jelenések valódiságáról. Nem szabad említetlenül hagynunk, hogy ezen férfiak materialista előítéletekkel telve s tisztán azon czélból látogatták a spiritiszták gyülekezeteit, hogy »a médiumoknak csalását, vagy csalódását felfedezzék, de volt annyi bátorságuk, hogy a látott események valódisága mellett nyilvánosan tanúskodjanak, jóllehet biztosak voltak abban, hogy ezáltal a tudományos világ nagy része előtt tudományos hirnevöket elveszítik.« Azon körülmény, hogy a leghíresebb és legtiszteltebb kutatók, kik a spiritizmust saját birodalmába követték, egyedül igaz- ság-és tudományszeretetökmiatt sok emberelőtt sajnálatra méltó bolondokká váltak, ne tartsa vissza sem a természettudományt, sem a bölcseletet, hogy ama jelenségekkel tisztába jöjjenek. »Véleményem szerint ahhoz többé szó sem férhet«, Írja Ulrici2) tanár, az ismert halle-i bölcselő, »hogy a spiritizmus már joggal foglal helyet a tudományos kérdések közt. Most már ugyhiszem, a tudomány emberének, legyen bár természetbúvár vagy bölcselő, kötelessége ezen dologgal szemben állást foglalni ; senkinek sem szabad többé azon ürügy alatt, hogy hiszen mindez *) *) Die Philosophie der Mystik. Leipzig, 1885. 206. 1. 2) Der sog. Spiritismus eine wissenschaftliche Frage. Zweiter Abdruck. Halle, 1879. 2. 1.
