Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)

VIII. Elméletek

427

Fahnestock utánozója, Wittig G. K. is, a külföldi médiumizmusnak eme szorgalmas behozója, a szellemek hy- potheziséből a magikai erő elméletébe menekült. »A természet- tani szellemműködéseket egy ideig mi magunk is a sirontúli szellemi erő lehetséges bizonyítékaiul tartottuk és ezen véleményben csak a számtalan szellemin vők iránt önkény telenül vagy véletlenül nyilatkozó rokonérzésből osztoztunk, mert mindaddig tévesen azt véltük, hogy a természeti erőhatás és erőterjeszkedés határa az élő emberben saját tulajdon s személyes tehetségünk és cselekvésünk határával bezárul. Gondolkodva

azonban és vizsgálva egvkorú, nálunknál sokkal szellemesebb # v

embertársainknak minmagunk rendelkezésére nem álló erőnyil- vánulásait és eredményeit, azon tudatra jöttünk, hogy amaz erőnyilvánulások és eredmények önmagukban ugyan nem határnélküliek, azonban minden egyes esetben általunk eleve nem határolhatok ’) — szükséghez képest tehát határokon túl kiter- jesztendők!2)

A »mágikus erő« alatt eszerint bizonyos összegét kell az oly lelki erőknek értenünk, melyekből a lelkiélet mystikai jelenségei, különösen a távolbalátás és közvetetlen távolba hatás származnak le.

Ezen erő tulajdonképeni mivolta és hatásának módja felől nem csekély a véleménykülömbség, mely a maga részéről az embertani álláspont különbözőségével elválaszthatatlanul függ össze. A pesszimisztikus Schopenhauer, Strausz Dávid, Hartmann E. és más bölcselők az »öntu datlan«-nal helyettesítik azt : Fahnestock » statu volence« -a rési árú

uj felirattal, a Helmont-féle képzelődésnek és a Jáger__________ • :

') »Psych. Studien.« 1883. 1. fűz. 32. 1.

2) Wi .ttig-nek felfogásai szerint a médium képes fluidumjait kifecskendezni és abból alakokat képezni ; továbbá a dolgok lényegét megragadni és tetszés szerint alakítani ; végül az objectiv tárgyak szemléleti képeit azok szemlélőiben »tetszés szerint mozgatni, félretolni, azokat világosokul, forrókul, hidegekül, keményekül, puhákul, hangzókul, könnyűek és nehezekül megjeleníteni« és hasonló kísértetiességet az embertársak fejeiben meg nem határolható távolságban létrehozni. I. m. 1882. 4. fűz. 147. s köv. 1. 151. s köv. 1. 1883. 4. fűz. 179. 1.