Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
VIII. Elméletek
tartózkodtam és pedig betegebben, mint rendesen. Szomorú egészségi állapotom kényszerített, hogy Flórenczbe való elutazásomat halaszszam. A jelzett órában leánykámat korholtam, mert nem akart a szalonba menni, hova küldtem. A gyermek félt a sötétségtől és sokat sirt. Szobámban sem rózsa, sem pedig a császár arczképe nincs.« Ezen távolbalátás tehát, a mely nyilván sem isteni, sem ördögi sugallaton, de végre még az orvossal _való bűvös gondolatközlésen,. a ki maga mit sem tudott fivéréről, sem alapult, csak részben volt helyes. A természetnek eme sötét rejtekhelyébe újabb bölcselők, mint Baader Ferencz, Görres, Schubert, Fortlage, Gerber, Schelling, Schopenhauer, FicIrte J. H., Perty,Hoffmann,Daumer és mások, legújabban duPrel Károly igyekeztek szorosan a nevezett paracelzis- ták nyomdokain a »mágikus erő« elméletével bevilágítani. Először is azon felfogásban megegyeznek, hogy a rendes vagy éber, az érzéki és agytevékenység által közvetített megismerésen1) kívül még egy mágikus, a testi szervekhez nem kötött és ezért az éber öntudat vagy emlékezés által meg nem közelíthető megismerés és működés is van. »Egy és ugyanazon körben vagy világban kettős közösség létezik, testi és testen kivűl való, vagyis mágikus. Eme mágikus közlekedés egészen másféle törvények szerint megy végbe, mint a testi-érzéki ........ Rendes állapotban a két közösségi szféra fedezi egymást, mint két konczentrikus kör, de igen könnyen elválaszthatók, amint hogy az embernek ébren levő öntudatát is könnyen ki lehet zavarni, habár az anyagelvű épúgy mint a kétkedő egész biztonsággal hiszi, hogy arra építhetnek.« 2) Schopenhauer Arthur ily ezimű értekezésében : »Versuch über das Geistersehen und was damit zusammen. *) Fichte az ő Anthropologia-jában 429. 1. »Erdgesicht«-nek nevezi. Schelling személyes és személytelen lelki öntudatot kü- lömböztet meg, d u P r e 1 pedig anyagi és transcendentális öntudatot. 2J Ueber die Ekstase oder das Verzücktsein der magnetischen Schlafredner. WW. iV. 4. s köv. 1.
