Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
VIII. Elméletek
419 beszél el egy példát a második látásra, mely a legapróbb részletekig beteljesedett.« 3) »Aki a delejesség lényeiben és a világos- látásban nem hisz, azt nem hitetlennek, de tudatlannak kell nevezni.« a) Hívői között még materialistákkal is, mint pl. Kirchnerrel,3) találkozunk. Az állati delejesség csak nevét változtatta meg, de a tények a régiek maradtak s azokat most, legalább részben, a hypnotizmus neve alatt általánosan elismerik. A »gyomorüreggel való olvasás«, mely az »altest agyán« történik, miként Reil és utána sokan a sympathikust nevezték, csalásnak bizonyult ugyan és nem egyéb, mint a hypno- tizáltnak utánbeszélésben nyilvánuló visszahatása, a melyet azáltal idézünk elő, hogy ha a beszédet vagy olvasást a gyomortáj előrésze felé irányozzuk. 4) De, ha eltekintünk is egyelőre a spiritizmustól, egész sereg feltűnő esemény van, amelyeket végtére sem kell természetfölötti vagy kívüli, isteni vagy ördögi befolyásokra visszavezetni, anélkül, hogy sikerült volna vagy sikerül valaha a tudománynak, hogy a köztök és a természetes erők között levő okozati összefüggést kiderítse. Ilyen rendkívüli tünemények közé tartoznak a vonzódásnak és az idegenkedésnek sokszor rejtélyes vonatkozásai, ide tartoznak a sejtelmek és előérzetek a látványosságoknak és történeteknek a messze ködében történő, természetes vagy átöröklött előrelátása,6) az idiosomnambulikus éleslátás (Clairvoyance) stb. *) *) Philosophie des Unbewussten. 8. kiad. I. k. 93. 1. 2) Schopenhauer, Parerga stb. I. 243. 1. 3) Der Spiritismus stb. 55. 1. *) V. ö. Heidenhain i. m. 49. 1. 6) Ilyen esetek nem ritkák Wesztfáliában, Tirolban és Skóthonban. Skóthonban a »második látás« (second sight) gyakran az u. n. deasiljárással fordul elő, a mely abban áll, hogy a látnok vagy látnoknő azt a személyt, a kinek sorsát tudni akarjuk, háromszor a napforgás irányában körüljárja, hogy így önmagában a mystikus látótehetséget felköltse. — Clemens A. (Das Ferngefühl nach Zeit und Raum. Frankf., 1857. 37. s köv. 1.) egy még élő híres orvos és akadémiai tanár levelét közli, a melyben az beösmeri, hogy ifjú kora óta szenvedett a »második látásban«, vagyis önkénytelenül távoleső vagy a jövő események tudatába jutott. 27*
