Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
Bevezetés
rinte pedig a »legostobább, a mit csak gondolni lehet«, elzárta »a pokolból« kivezető utolsó szabadító utat. Alkalomadtán úgy az optimisták, mint a pesszimisták oly nyilatkozatokat ejtettek el, melyek a sokat becsmérelt és gyalá- zott kereszténység gyakorlati értéke mellett becses tanúságot tartalmaznak. A világgal meghasonlott, de azért a világot égig magasztaló krisztustagadó, Strausz Frigyes Dávid, azt az őszinte vallomást tette, hogy a halhatatlanságban, utolsó Ítéletben és gondviselésben való hitet mivel sem lehet pótolni. »A ki itt magán segíteni nem tud, azon egyáltalában nem lehet segíteni, mert az a mi álláspontunkra még nem érett .... azt Mózeshez és a prófétákhoz kell utasítanunk. «') Hartmanntól is elég szép, hogy boldogság-tarifáján a keresztény vallást és aszketikát minden más jónak és élvezetnek (a tudományosak és művészetiek kivételével) elébe helyezte. *) A keserű csalódásnak lehűtő vihara után nem egy az élet örömeiben kifáradt és kiszáradt lélek a tékozló fiú példájára ismét felkereste az atyai házat s Istenének atyai szivén feltalálta nyugalmát. Mások nem akartak vagy resteltek ezen útra térni s a helyett, hogy Istennél, Isten fiánál, és egyházánál segélyt keresnének, egész reményüket a tulvilági emberiségbe, az elhunytaknak az itt maradottak iránti szeretetébe s gondoskodásába vetik. Azért a »spirit«-éknek nevezett szellemeket hivják segélyül, u. n. »médiumok«, vagyis közvetítő személyek utján megidézik azokat és erősen hiszik, hogy a hivottak az innenről jövő segélykiáltást meghallják és segedelmet hoznak. A kik a »spirit«- ektől várják a társadalom megmentését, spiritistáknak * 3) nevezik magukat és az új élet- és világnézetnek, mely a » spirit«-ekkel való állítólagos közlekedés utján származik, spiritizmus a neve. »Nem egyszérűen az a kérdés itt, — írja TylorB. Eduard4) ') Der alte und der neue Glaube. Leipzig, 1872. 372. 1. z) Philosophie des Unbewussten. Leipzig, 8. kiad. 1878. II. k. 336.1. 3) Mi ezen név alatt a szellemekben való újabb hit összes híveit foglaljuk egybe, hogy őket az egészséges spiritualizmus követőitől megkülömböztessük. Kardec és hívei »spirit«-eknek hivatnak, mivel magukat újból megtestesült szellemeknek tartják. 4) Die Anfänge der Kultur. Deutsch von J. W. S p e n g e 1 und Fr. P o s k e. Leipzig, 1878. I.‘ k. 142. 1.