Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
V. A spiritisztikus jelenségek és tanok. A spiritizmus viszonya kereszténységhez
' 248 zóbb módon kigúnyolják is : az Ur egyetlen csodát sem művel a kíváncsiság kielégítésére. Nem keres tiszteletet a világ előtt, hanem elvonúl a tömegből, mely őt körülujjongja, nem tolakodik föl a tudósok közé, nem tart látványos üléseket, nem tán- czoltat asztalokat és nem röpködtet késeket, vagy nem ád elő művészi fogásokat, melyeken a nép mulatna, vagy megijedne. Csodatevő keze tréfás játékot soha nem űzött, vagy épen valakinek szenvedést soha nem okozott ; tanítványai erőszakos, bosszúvágyó kérésére, akik tüzet kívántak Szamaria egyik városára, nem hajlik, de Malchust a szolgát, aki kezét ellene akarta emelni, kérés nélkül meggyógyítja. Soha másként nem használja titokzatos erejét, mint segítségre és gyógyításra. így a fizikai tünemény mellett mindig bizonyos erkölcsi csoda fordul elő, amelyben a csodatevő égi magasztossága, méltósága, fönsége, alázatossága, jósága és szeretete tükröződik. Csodatettének végső és legfőbb czélja nem is a földi eredmény. A testi jó, melyet gyakorol, mindig a lelki áldás jelképe, amelynek befogadására a szív fogékonynyá válik. Az Atya meg- dicsőitése. Benne s egyszülött Fiában való hit s e hit által a lelkek megszentelése és üdve, ez a czélja azon igazán emberszerető paedagogiának, melyet a názárethi J é z u s az ő egyedül álló csodatevékenységében követett. Ennemoser1), minden idők bűbájosságának kiváló ismerője a következőket veti ellen a szentírás rationalista kritikusainak : »Ha élt is és működött Krisztusa természetben, természetes módon, mindazonáltal természetfölötti erő működött benne, mely bizonyos fensőbb, isteni befolyásból eredt ; mert ha ő a vizet borrá változtatta, ha neki a szél és tenger engedelmeskedtek, ha sántákat és betegeket egy pillanat alatt meggyógyított, ha a fügefa szavára elszáradt, ha vakoknak visszaadta szemük világát s halottakat támasztott föl, ha a megszállottak gonosz szellemei engedelmeskedtek neki, ha parancsára a poklos megtisztult stb., ezek nem valami különben ismert emberi erő működései.« A S1 ade-féle »csodák« egyik tanúja, Fechner2) tanár, *) Geschichte des thier. Magnetismus. I. k. Geschichte der Magie. 2. kiad. Lipcse, 1844. 478. 1. !) Die Tagesansicht stb. 266. 1.
