Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
IV. A kiváló médiumok és mutatványaik
196 dám. Rögtön hallható volt a rendes serczegés, s mikor Slade a táblát az asztal alól elővette, tisztán olvasható betűkkel a föntebbi szavakat találtuk Írva. Ha tehát Slade maga nem irta rá ezen szavakat, a mi kezeinek folytonos megfigyelése miatt lehetetlenség volt, ép oly kevéssé lehetett, hogy azok valami előző mesterkedés folytán jutottak a táblára, mert nekem is csak épen akkor jutottak eszembe. »Pénteken 1877. decz. 14-én (délelőtt 11 óra 10 p.-tői 11 óra 40 perczig). Mindenekelőtt egy tisztára törült táblát, melyet magam vettem, válogattam ki s azt az asztal alá a padlóra tettem kis darabka palavesszővel. Mialatt Slade kezeit a mieinkkel összeértetve az asztalra tette és lábait oldalra nekünk láthatólag kinyújtotta, a karczolásból mindjárt megtudtuk, hogy a táblán irás van keletkezőben. Mikor a táblát felemeltük, ezt találtuk rajta Írva : Truth will overcome all error ! (Az igazság minden tévelyt el fog oszlatni.) »Két, üvegszekrénybe zárt delejtűt, egy nagyobbat s egy kisebbet tettünk azután W e b e r Y. elé. Kezeink szokott módon összeértetve az asztalon nyugodtak legalább is egy lábnyira távol a delejtűtől. Egyszerre csak elkezdett a kisebb del ej tű izegni- mozogni, mely mozgás később rendszeres körforgássá változott; a nagyobbik pedig csak egyes kis kitéréseket tett, mintha az asztal kissé megbillent volna. Mivel nyilvánvaló dolog volt, hogy itt erők működnek (nem véve most tekintetbe, mily kútfőkből erednek), melyek a testek delejességére hatnak, megkérdeztem S ladet, nem lehetne-e itt egy aczéltűt tartós delejjé tenni? Slade eleinte, megütközve kérdésemen, habozott ; az eredmény nagyon kétségesnek látszott neki. Mindazonáltal azonnal beleegyezett a javaslatba ; előhoztam tehát néhány aczél kötőtűt, azokból Weber V.-sal egyet kiválasztottunk, melynek teljes delejtelenségét köz vetet len a kísérlet előtt az iránytű segélyével kimutattuk, mert úgy az északi, mint a déli sark erősen magokhoz rántották. Ezt Slade letette egy táblára s ép úgy az asztal alá tartotta, mint az Írásnál szokta volt tenni és körülbelül 4 perez után, mikor a táblát a tűvel együtt ismét az asztal fölé hozta, egyik végén (és csakis az egyiken) oly erős delejességü
