Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
III. A modern spiritizmus keletkezése és kiterjedése
r 136 lág kísérleti viszonyaiba avatta őt be : de csak a huszadik gyűlésen, melyen a »magnetizmusnak ismert veteránja« d’O u r c h e s J) gróf is jelen volt, következett be a szellemkopogás. Güldenstubbe csakhamar kitűnő médium lett. Azzal dicsekszik, hogy ő »a direkt szellemirás« felfedezője, a mi igen megkönnyíti a túlvilág lakóinak közlekedését a földlakókkal, nincs szükségük ezen előrehaladottság miatt sem psy- chografra, sem a médium kezére, hanem »miként egykor Jehova a törvény táblákon«, közvetetlenül a puszta akarat által, a villamos ömlés segélyével fejezhették ki figurákban és írásban gondolataikat a papiron, akár nyílt, akár elrejtett volt az. Güldenstubbe átalános feltűnést keltett és a felsőbb társadalmi körökben nem csekély tekintélynek örvendett. Még a külföld nevezetes tudósaival is szorosabb viszonyban állt és magát az ismert bölcselőt. Fichte H. Jánost, kinek műveit szorgalmasan tanulmányozta, 1870-ben megnyerte Stuttgartban a spiritizmusnak. ügy kísérleteinél, mint irodalmi munkásságában buzgón segítette őt nőtestvére Julia. »Átalános erkölcstana«1 2) nagy részt a klasszikusokból, a chinaiak és indusok valláskönyveiből, a bibliából, a koránból és az egyházatyák műveiből ösz- szegyűjtött helyekből és idézetekből áll. Az amerikaiaknak a szellemekben való hite a Spiritismus nevet, megkülönböztetésül a spiritualizmustól, a mely Amerikában és Angolországban még divatban van, Rivai 1-tól kapta s ugyancsak ő volt az, a ki először alakította azt vallás-bölcseleti rendszerré. Rivail Kardec Allan álnév alatt irt. Azért nevezte magát így, mert a »szellemek« mondták neki, hogy ó már »Allan« és »Kardec« név alatt kétszer élt a földön és pedig először aXII. században mint lovag. Desinard Rivail Hippo lit Leo 1803. okt. 3-án szül. Lyonban és Yverdunben Pestai ozzi tanítványa lett, sok iskolai és neveléstudományi munkát írt és 1) D’O urches gróf 1867-ben halt meg 80 éves korában. Ö legitimista és szabadgondolkodó volt, akinek rendkívüli és terjedelmes könyvtára volt. A magiáról megjelent nyomtatott műveket körülbelül 30000-re teszi, köztük körülbelül 6000 latin nyelven. V. ö. Perty, a látható és láthatatlan világ. 26. 37. lap. 2) Morale universelle. Paris, 1863.
