Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
III. A modern spiritizmus keletkezése és kiterjedése
137 1869. rnárcz. 29-én Párisban meghalt. Az asztal-tánczoltatás idejében kezdte meg a szellemek országáról való tanulmányait és ábrándját, a melyek irodalmi termékein elégíti ki a spiritiszták nagy része a szellemi tudomány utáni sóvárgását. »Buch der Geister« ez. munkája, a melyet Fichte 4) a »spiritiszták kanonikus könyvének«, Gougenot des Mousseaux2) az »antikrisztus kátéjának« nevezett, 1855-től 1869-ig tizenöt kiadást ért és az angol, német és holland nyelvekre lett átültetve. Csakhogy ép ezen munka szerzőjéül nem ismerik elKardecot; azt mondják, hogy irodalmi plagium, és hogy Japhet Celina, Roustan alvajárója, mondta tollba, oly forrás, a melyet Kardec Allan sohasem nevezett meg, hanem 1856 óta követőivel együtt állhatatosan agyonhallgatott, ügy látszik, ez a vád, a melylyel Güldenstubbe lépett fel, nem volt egészen a féltékenységnek híjával. Akszákow Sándor, orosz államtanácsos, az általa alapított »Psychische Studien«3) ez. folyóiratban a sajtó utján terjesztette. Kardec Allan mellett Leuchtenberg Miklós herczeg (Stain, Bajorország) és a »Buch der Geister«- nek angol fordítója, Blackwell Anna kisasszony emeltek szót. Flammarion Kamill csillagász az 1869-ben április 2-ikán tartott gyászbeszédben Kardec Allant úgy dicsőítette, mint »népszerű férfiút, a ki a józan emberi észnek megtestesülése és éles Ítélőképességgel felruházott ember volt«.4) Güldenstubbe báró ellenben Pertyhez intézett levelé- ben tudatlan kompilatornak nevezi versenytársát, a ki csak az alsóbb rétegekben talált nagyobb számú követőkre, de a művelt közönségnél sohasem tudott valamire menni. A spiritiszták Kardec-nek sírjára (a Pere Lachaise-ben) egy dolment állítottak emlék gyanánt álló gránittömböket, a melyeken a fedélzetet képező terjedelmes lap nyugszik ; alatta a hátfalon van Kardec Allan mellszobra feltűnően szúró szemekkel. A feliratok tájékozást nyújtanak tanáról : »Nincs okozat ok nélkül ; születni és újra születni: ez az uj törvény.« * 2 3 4 ') Der neuere Spiritualismus stb. Lipcse, 1878. 56. 1. 2) Pratiques des Démons. Paris, 1854. 3) V. ö. 1875. évf. 422. 1., 1882. évf. 262—267. 1. 4) Pert y. Der jetzige Spiritualismus. 41. 1.
