Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
III. A modern spiritizmus keletkezése és kiterjedése
123 könnyítsék, nem sokára az ú. n. psychografot hozták használatba. Az egyik asztallábra egy irónt erősítettek és az alá egy hosszú papirszeletet tettek az abc-vel együtt. A szellemirón körültánczolt a papírlapon és mindannyiszor ama betűket mutatá az ámuló nézőknek, a melyeket össze kellett kötni, hogy szavak képződjenek. Újabban a szellemek vallomásainak használata bizonyos »író-médium« fölhasználása folytán lett megkönnyítve. Az ilyen »médium« maga elé vett egy papirszeletet, kezébe pedig az író eszközt, megidézte a szellemeket, önkivületi állapotba esett és gépiesen leírta, a mit azok nyilvánítottak. Azonban ezek rendszerint nem nyilatkoztattak ki semmi olyast, a mi a »médium« előtt már különben is ismeretes nem volt vagy lehetett volna. Jóllehet az iró médiumok a szellemektől az Írásban külön oktatást nyertek, mégis megtartották Írásuk előbbi módját s a szellem-irásban is elárulták egyéniségöket. Természetesen a hydesville-i eset magára vonta a figyelmet s a F o X kisasszonyok nem tehettek eleget az ilynemű előadásokra való sok meghívásnak. A kopogó hangok ugyanis mindenhová követték őket.1) Ebből azon következtetés vonható, hogy a lélekjelenések, a melyeket többnyire a szellemeknek tulajdonítanak, bizonyos személyek jelenlététől függnek, akiket »mé- d i u m«-nak neveznek. Az eredeti és sajátságos újdonság a legújabb spiritizmusnál az, hogy ez a szellemek működését különös módon organizált közvetítő személyektől teszi függővé. A »médium« név, mely már azelőtt a skótoknál és az északamerikai indiánoknál2) használatban volt és Perty ajánlása folytán a kevesek által elfogadott »me si te« helyett használtatott, — jelent valamely közvetítő személyt, a ki a testnélküli szellemeknek arra szolgál, hogy az embereknek, mint megtestesült szellemeknek könnyebben nyilvánúlhassanak. A médium a ’) Egy másik testvér, Fox Margit, lelkiismeretétől indítva visszavonult az előadásoktól s egyúttal kérte a kath. egyházba felvételét. 2) »Les Monseys apellent les jongleurs Médioù, qui veut dire magiciens.« Hecke welder, Histoire, moeurs et coutumes des nations Indiennes. Traduit de l’anglais par le chevalier du Ponceau. Paris, 1822. 366.1.
