Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
II. A pogány spiritizmus maradványai. A jelenkori spiritizmus előfutói
108 .............................................................-------------------------------------IW.« IW) 1. VJ J. -JM WX- WF» tanár is bizonyítja x) -— hogy iparkodott a nőnek fejéből visiói- ban való hitét kiverni, de az minden ellenvetése daczára mégis megmaradt hitében. Ezen látomás gyermekkorától fogva sajátja volt, bizonyos mértékben veleszületett ; még első magnetizálója, a ki ily dolgokban nem hitt, sem bírta őt arról leszoktatni. Nyilatkozatai a protestáns nézeteknek felelnek meg, a melyekben fölnevekedett. Az állati delejesség rendszeres kiaknázásának megkísérlését ahalottidézés és főleg a babona javára a múlt század nyolczvanas éveiben a »stockholmi exegetikai és filantropikus társaság« indította meg. Ezen társaságban, - a mely Swedenborg ábrándos nézeteinek hódolt és »jövő egyház«-át keletkezésében tűntette fel, — a tagok még arra is merészkedtek, hogy saját állításaik igazolására a szentirásra hivatkoztak ; azonban Rosenmöller J. G.2) fényesen megczáfolta őket. Több évtized előtt Cahagnet franczia czipész állott újra elő ugyanazon tervvel, t. i. hogy magnetiko-nekromantikus alapokon új egyházat szervezzen. O azt vélte, hogy a delejes álomban S w e- denborgnak, a főléleklátónak szellemét látta, s tőle azt a megbízást nyerte, hogy megalapítsa az »ötödik vagy új egyházat«, melyről Swedenborg beszél, s annak szervezetét, vezetését és szokásait a szellemek meghagyásai szerint rendezze be. S Cahagnet tényleg sikert is aratott, legnagyobbat természetesen Amerikában, a szédelgés és felekezetiesség eme klasszikus földén Cahagnet iratait, melyek — sajnos — több nyelvre le vannak fordítva, följebb már megemlítettük; Rómában a tiltott könyvek lajstromába iktatták azokat. Cahagnet vallásos egyházi rendszerét és névleg eschatolo- giáját a kinyilatkoztatásokra, azaz »ekstatikusainak« értelmetlen és részben nagyon is érzéki álmadozásaira építi. Ezen »ekstati- kusok« álmukban a Swedenborg-féle olvasmányokból emlékezetükben fenmaradt ábrándokat adják vissza és saját extravagan- tiáikkal még elviselhetetlenebbekké teszik azokat. A kiválasztott lelkek, a melyek méltók arra, hogy a megholtakkal bizalmasan ') Mysterien des inneren Lebens. Tübingen, 1830. 94. 1. 2) Briefe über die Phänomene des thierischen.Magnetismus und Somnambulismus. Lipcse, 1788.
