Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)

II. A pogány spiritizmus maradványai. A jelenkori spiritizmus előfutói

társalogjanak, nagyrészt a női nemhez tartoznak ; ez utóbbiaknak azonfelül még azon szeszélyük is van, hogy csak az alvóknál láttatják és hallatják magukat.

Hogy nézeteinek pártot szerezzen, Cahagnet »A jövő élet titkai« ez. műve 2-ik részében egy spanyol Almignana nevű, állítólag katholikus papnak, levelét közli, a ki neki az őt ért nagy kitüntetésekért szive mélyéből szerencsét kíván, és a maga részéről hozzáteszi, hogy még az ünnepelt egyházi szónok, P. L a c o r d a i r e is, nem törődve az akadémia tagjaival s a hitetlenekkel, szent helyről a magnetizmust a Gondviselés végzéseként magasztalta, a mely arra van hivatva, hogy a kevély materializmust megszégyenítse. Azon hely, a melyre Cahagnet hivatkozik, található ama konferencziában, a melyet az »Univers« 1846. decz. 10. számában közzé tesz, de a nekromantikus delejesség védelmének ott semmi nyoma nincsen. Lacordaire hisz az állati delejesség rendkívüli jelenségeiben és az ott működő erők rendkívüli hatásában minden esetre az anyagelvűek megszégyenítését látja ; ő legtöbb kortársával ellentétben is igaznak tartja azt, amit a somnainbulikus alvalátásról beszélnek, de attól, hogy a halottidézésnek pártját fogja, annyira távol van, hogy határozott czélzással Cahagnet tévedéseivel szemben az állati delejességről azt állítja, hogy az nem annyira épít, mint ront.*)

Cahagnet irataiban, mint Perty3) találóan megjegyzi, »elvetemedettséggel, erkölcsi alapelvek hiányával, a gondolatok zavarával s a kedély elégületlenségével találkozunk, a melyek a párizsi társadalom némely rétegeit jellemzik.« Ezen könyvek, tekintve a bennök rejlő képtelenségeket, a modern spiritiszta irodalom legeszeveszettebb termékeivel versenyeznek. Az »eksta- tikusôk« legjelesbike, Maginot Adél, a ki Cahagnetnek, amint ez maga megvallja, »szemeit felnyitotta«, minden lehető kérdésre ad feleletet, legyen az metafizikai vagy theologiai, psy- chologiai vagy fiziológiai. Ő testvéreiről azt beszéli, hogy azok a mennyben esznek, isznak, alszanak, zenélnek és tanúinak ; hogy ott is vannak könyvek, csak regények nincsenek. A ruhák

‘) V. ö. Der animalische Magnetismus in seinem Verhältnisse zum Christenthum. 232. és köv. 1.

2) Mystische Erscheinungen. I. 274. 1.