Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)

II. A pogány spiritizmus maradványai. A jelenkori spiritizmus előfutói

93 mára készített ezüstterítékről számlát nyüjtott át neki. A nő, ki ismerte férjének a pénzügyekben való pontosságát, erősen meg volt győződve, hogy az aranymíves eme követelése már régen ki van egyenlítve ; de a nyugtatványt nem tudta előmu- tatni. Bizonytalanságában, miután jelentékeny pénzösszegről volt szó, azon kéréssel fordul Swedenborghoz, kérdezné meg szellemeit e dolgot illetőleg, és ez már néhány nap múlva közli vele, hogy férjének általa megkérdezett lelke a felső emelet egyik szobájának szekrényét jelölte meg, a hol a nyugtatvány el van zárva. A hölgy erre azt felelte, hogy az a szekrény egé­szen ki van ürítve, de a nyugtatványt a többi papírok közt nem találták meg. Swedenborg azt válaszolá, hogy a grófnő férje leírta előtte, hogy ha a bal oldalon levő fiókot kihúzzák, egy szál deszka tűnik elő, a melyet félre kell tolni s akkor egy kis rejtett kihúzó-fiók tűnik elő, melyben ő titkos hollandi levelezé­sét tartogatta s a nyugtatvány is ott található.x) Mindent úgy találtak, amint azt Swedenborg leírta. A számla hét hónap­pal azelőtt már tisztázva volt s a csalót elutasították. Lujza Ulrika királynő, aki értesült ezen esetről, hogy S w e- denborgot próbára tegye, több vendég előtt avval bízta meg, hogy kérdezze meg elhalt fitestvérét, a porosz herczeget, miért nem válaszolt bizonyos levélre.2) Másnap megmondta neki Swedenborg az okot ; a királynő, aki szentül megvolt arról győződve, hogy az illető levél tartalmát testvérén kívül senki sem ismeri, nagyon megijedt. Kant 1758. aug. 10-én kelt leve­lében azt Írja Knobloch Saroltának, hogy ő az említett történetet először egy barátjától és egykori hallgatójától, egy dán katona­tiszttől hallotta, aki ezt több vendéggel együtt báró Lütz o w Stockholmban székelő mecklenburgi követnek gróf Dietrich­>) Az, hogy Swedenborg gróf Martefeldtől kikölcsönözte titkos iratainak egyikét s abban látta a kérdéses nyugtatványt, mint könyvjelzőt, olyan magyarázat, mely csakis egy skeptikust elégíthet ki. *) Pernetty szerint — Les merveilles du ciel et de l’enfer. I. k. Berlin, 1782. 81. 1. — csupán egy levélnek tartalma képezte a kérdés tárgyát. Egy másik verzió szerint a kérdés bizonyos beszél­getésre vonatkozott, a mely a királynő és fivére között Charlotten- burgban folyt le.

Next

/
Thumbnails
Contents