Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)

Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra

II. Jézus Krisztus. 1. A világtörténet nagy drámája. (Az Atya levele.) edves barátom ! Mivel távozásom miatt az esti beszél­getéseket tovább nem folytathatjuk, azért irásbelileg IUf válaszolok barátságos levelére. Szívből örülök azon, hogy már meggyőződött te­remtőjének és Urának, mennyei Atyjának létezéséről, és hogy hozzá imádkozik. Mindig jobban és jobban be fogja látni az ima szükségességét. Felvilágosítást kér tőlem a világtörténet nagy drámájáról, melyről egy alkalommal említést tettem Ön előtt. Jól van. Rajta leszek, hogy tehetségemhez képest annak hű képét adjam. A föld ártatlan szépségében díszelgett. Istennek külön­böző teremtési műveletére, hosszú fejlődési korszakokra volt szükség, mig végre előállott az emberek lakóhelye, működé­seiknek színtere. Végre kész volt minden. Kész volt a hatalmas mű kü­lönböző éghajlatával, az egekig nyúló hegyeivel és megkapó hósivatagjaival, növény- és állatvilágával, a föld gyomrában rejlő kincseivel : a szénnel és sokféle ásványaival, melyek ké­sőbb az emberiségnek oly nagy hasznára váltak. Kész volt végre a végtelenül bölcs és mindenható teremtő remekműve. Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra. 4

Next

/
Thumbnails
Contents