Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)

Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra

I. Istennel vagy Isten nélkül ? 6. A csoda.

38

zsidó vallás, vagy mohamedanismus ; mert többé-kevésbé mind a csodán alapulnak.

„A csoda legkedvesebb gyermeke a hitnek!“

Ezzel szemben a monistikus, vagy ha akarja atheistikus világnézlet nekem 'észszerűbbnek látszik; ez nem enged níeg hasonló szabálytalanságokat s kivétel nélkül a természeti törvényeknek adja át az uralmat.

A.: Szabálytalanságnak tartja-e Ön azt a jogrendben, ha a fejedelem egy gonosztevőnek megkegyelmez ?

E. : Nem! Hanem mi köze ehhez a hasonlatnak?

A.: E hasonlat meg akarja Önnek mutatni, hogy a törvény alóli kivételek nem képeznek szabálytalanságot, hanem csak egy magasabb törvénynek képezik összhangzatos alkalmazását.

A gyilkosságra pl. halálbüntetés van szabva. Tegyük fel, hogy valaki gyilkosságot követett el s a törvény halálra Ítélte. Vannak azonban rendkívüli enyhítő körülmények s a király megkegyelmez a gyilkosnak. Szabálytalanság-e ez?

E.: Nem; mert a törvény megadja az államfőnek a meg- kegyelmezés jogát.

A. : Alkalmazzuk most ezt a mi esetünkre. A kinek szivébe tőrt döftek, a közönséges természeti törvények szerint meghal. De Isten irgalomból megtarthatná a sebesült életét. Hiszi Ön, hogy az, a ki nemcsak a szivet, hanem az egész embert teremté, képes volna behegeszteni a sebet s ez esetben kivételképen megakadályozni a halált ?

E. : Ezt. ugyan megteheti, de akkor zavarólag nyúl bele a természet törvényeibe.

A. : Épen úgy, mint az egyeduralkodó megkegyelmezésével zavarja az igazságszolgáltatás rendes folyását. Valamint itt szép összhangzatot létesítenek a felsőbb tekintetek, úgy ott is.

E. : Igaza van. Mindamellett a csoda csak úgy lesz lehetséges, ha felveszünk egy személyes Istent, ki a világot teremtette és föntartja. Ha ellenben az egész mindenség magától fejlődött ki az örök anyagból, Isten közbejötté nélkül, akkor nem lehetséges csoda.