Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)

Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra

160 III. A kath. egyház és tanai. 4. Biblia, hagyom, és tanítói hivatal.

használjuk. De ez nem akadályoz minket abban, hogy a hagyományt is hitforrás gyanánt használjuk, főkép a szent- irás valódisága és annak isteni sugalmazottsága kérdésénél.

2. Most a hitszabályhoz, vagyis az egyházi tanítóhivatalhoz és azon kérdéshez jutottam, mily viszonyban van ez a hitnek kettős forrásával a szentirás és hagyomány nyal.

Mi kath. azon nézetet valljuk, hogy igen sok keresztény pl. parasztok, asszonyok és gyermekek nincsenek oly helyzetben, hogy csupán a szentirással helyesen tudnának eljárni.

Nem képesek régiségtani tanulmányokkal foglalkozni, nem képesek megállapítani, hogy valóságban minő könyvek tartoznak a bibliához ; nem érvényesíthetik a szöveg kritikát, hogy pl. lássák vájjon Köhler urnák van-e igaza, midőn azt állítja, hogy az Apostolok cselekedetei eredeti szövegében ott van ama bizonyos „és“, vagy pedig a Vulgatának, mely az „és“-t elhagyja.1)

És még akkor is, ha kétségtelen volna, hogy mely könyvek a valódiak, s melyik a helyes eredeti szöveg, a legtöbb ember úgy sem tud se zsidóul, se görögül, hogy az eredeti szöveget olvashatná ; hanem inkább kénytelenek a fordítóban megbízni, hogy az nekik a szentirást helyesen fordítja le. A könyvnyomtatás feltalálása előtt pedig nem is volt olyan könnyű, a szentirás egy példányához hozzájutni. Mi katho- likusok épen azért igen jól értjük azt, a mi az evangéliumban mondatik, hogy Krisztus a hívőket mindenekelőtt az egyháznak élő tanítói hivatalához utasítja midőn tanítványaihoz igy szól: „Aki titeket hallgat, engem hallgat.“ Mindenekelőtt tehát az apostoloknak és utódjaiknak a püspököknek kell kutatniok a szentirásban, ha vallási kérdésekről van szó. A hívők pedig ahhoz tarthatják magokat, amit a püspökök, a szentirás tana gyanánt eléjök adnak. Ha maguk a hívők nem képesek a szükséges kutatásokat megtenni, úgy ne bízzák magukat tetszésük szerint valamely egyetemi tanárra vagy könyvnyomdászra, hanem fordúljanak a Krisztus által rendelt tanítói hivatalhoz.

>) V. ö. fennebbi 47. 1.