Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)
Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra
130 III. A kath. egyház és tanai. 2. Rombolás-e vagy építés ? 2. Rombolás-e vagy építés? (1. A szerzetes Atya levele.) Sorai valódi örömet okoztak nekem. Sietek is mindjárt a válaszszal ! Egészen okszerűen és helyesen következteti, hogy a nagy vallások valamelyikének bírnia kell a tiszta és csonkíttatlan kereszténységet. Mert, ha e vallások mindannyian a valódi kereszténységből csak egyes töredékeket bírnának, melyek még azonfölül tévelyekkel volnának keverve, ez esetben nem léteznék az igazság országa, a mint azt a Messiásnak meg kellett alapítani s igy Krisztus Ígérete, hogy tanítványait a szt. Lélek által minden igazságra megfogja tanítani, nem teljesült be ; és végre, miként Ön találóan megjegyzi, ez esetben nem tudná az egyes keresztény ember, hogy az élet legfontosabb kérdéseiben mihez tartsa magát. S egyúttal joggal teszi Ön hozzá, hogy nekünk tudnunk kell felismerni, hogy a különböző hitvallások nagy tömegéből melyik az, a mely, hogy Lessinggel szóljak, a valódi aranygyűrűt, azaz, Jézus Krisztus igaz tanát megőrizte, a mely tehát abból sem lényeges részeket el nem veszített, sem pedig emberi szabványokat Jézus Krisztus tana gyanánt föl nem állított. Mert mit használna nekünk, ha léteznék is ezen igaz vallás, de mi azt fel nem ismerhetnők? Azon nagy vallások alatt, melyekről Ön beszél, gondolom, szabad az Ön nézete szerint, a római kath. Egyházat, az orosz államegyházat, a lutheranizmust, a kálvinizmust, a porosz uniót (az u. n. evangélikus egyházat) s végre az angol államegyházat, értenem. Egyelőre nem törődöm azzal, hogy mi katholikusok a többi felekezetekkel egy rangba helyeztetünk, jóllehet tehetném Önnek azon megjegyzést, hogy mi 200 millión felül vagyunk, sokkal többen, mint a többi összes vallásfelekezetek követői együtt véve. Tökéletesen egyetértek tehát Önnel, arra nézve, hogy a különböző vallásfelekezetek egyikének, a kereszténység ezen alakjai egyikének a kereszténység tartalmát is teljesen és
