Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)

Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra

Mózesi teremtéstörténet. 119

tatott fel az idő nappalra és éjre ; s így ebből az is látszik, hogy ő áz első három nap alatt nem azt értette, a mit mi szoktunk érteni : végre csatlakozhatnék azon kiegyenlítési kísérlethez, melyet már másfélezer év előtt kigondolt s z t. Ágoston: hogy Mózes a „hat nap“ alatt mindenütt, nem a teremtési tények egymásutánját, hanem csak a teremtett dolgoknak tökéletességök szerint való sorrendjét állítja fel.

Ezen és más az egyház által megengedett magyarázatok, megoldják az Ön nehézségeit. Én magam ugyan tulajdonképen egy más magyarázatot tartok legvalószínűbbnek ; de előrfe is kijelentem, hogy nem követelek csalhatatlanságot ezen magyarázat számára. Ezen magyarázatot Pater H u m- melauernak a teremtés hat napjáról irt jeles munkájából veszem át.

Tehát a dologra. Először is, én azt hiszem, hogy azok a napok, melyekben nekünk Mózes a teremtés történetét időrendben feltünteti, 24 órából állanak ; hiszem másodszor azt, hogy a földtan eléggé bebizonyította azt, hogy a külömböző teremtési tényeknek sok, miattam akár millió évekből álló időtartamot kellett igénybe venniök ; s hiszem harmadszor, hogy eme két feltevés között épenséggel nincs ellenmondás.

De hogyan lehetséges ez ? — fogja Ön mondani. Csak türelem ! Meg fogom Önnek magyarázni. Előbb azonban egyet- rnást előre kell bocsátanom azon módról, hogyan közölheti Isten kinyilatkoztatásait s hogyan ihlethette a szent iratok szerzőit.

Hogy Isten velünk emberekkel szellemi összeköttetésbe akart lépni, az nagyon természetes volt. Az Istennek hozzánk való viszonya nem olyan, mint az önző munkaadó viszonya munkásaihoz, ki csak árúczikknek tekinti munkásait, hanem olyan e viszony, mint a szerető atya viszonya gyermekeihez. Hogy velünk közlekedjék, erre nézve az Istennek különböző eszközök állanak rendelkezésére ; így pl. közvetlenül adhat l

l) Hummelauer S. J. Der biblische Schöpfungsbericht. Freiburg, Herder 1877. ,