Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)

Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra

A dénár. A két drachma. Látszólagos ellenmondások. 91

bement a házba, megelőzé őt Jézus, mondván : Mit gondolsz Simon, a föld királyai kiktől vesznek vámot vagy adót ? ön- fiaiktól-e, vagy az idegenektől? És ő mondá : Az idegenektől. Mondá neki Jézus: Tehát a fiák szabadok. Azonban hogy meg ne botránkoztassuk őket, menj a tengerhez, vesd meg a horgot, és az első beleakadó halat fogd ki, és fölnyitván száját, találsz egy statert'1 (négy drachmát) ; „vedd azt, és add nekik érettem és éretted.“ ’)

Irhatott-e iró a templom lerombolása után, és oly embereknek, a kik ezen idő után éltek, ily elfogulatlanul és minden magyarázó hozzáadás nélkül a bosszankodásról, melyet a két drachma lefizetésének megtagadása szülne ?

17. Látszólagos ellenmondást rejt magában az is, a mit a zsidók Pilátus előtt mondtak, hegy „Nekünk senkit sem szabad megölnünk“ 2) és egy másik állításuk: .Nekünk törvényünk van és e törvény szerint meg kell halnia, mert Isten Fiává tette magát.“3)

S mégis mindkettő tökéletesen helyes ; a mózesi törvény ugyanis előírta a halálbüntetést ; de azon időben, a melyről szó van, a zsidók nemzeti önállósága már annyira el vala nyomva, hogy a rómaiak az élet és halál fölötti jogot megvonták tőlük. A hiteles evangélista tudósítása tehát archeológiái szempontból egészen helyes, minthogy a zsidók törvénye csakugyan halálbüntetést kíván, ők maguk azonban a rómaiak által akadályoztattak abban, hogy valakit megöljenek.

De hogy áll a dolog a körülbelül 30 apokrif evangélium közül Nikodénus evangéliumával? E szerint a zsidók azt mondják: „Törvényünk tiltja, hogy valakit megöljünk“ (Lex nostra mandat nobis non occidere quemquam); a mi pedig hamis. Ugyancsak ezen evangélium az olajfák hegyét Galileába helyezi, a helyett, hogy Jeruzsálem közelébe tenné ; egy másik apokrif evangélium pedig „a gyermekség evangéliuma“ a fáraókról egész kényelmesen azt mondja, hogy

1) Máté 17, 28—26. a) János 18, 31. János 19, 7.