Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 2. kötet - 50. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)

Harmadik rész. Újkor. A hitújítástól a jelenkorig

1. §. Gazdasági s társadalom-politikai állapotok. 3 váraikban egymást megrohanták, rendesen a parasztok megsarczo- lásával végződött a dolog. Minden nemes zsoldosokat tartott várá­nak őrizetére s a földadó behajtására. Mellesleg azonban e hajdúk» vagy urasági szolgák, mint őket nevezni szokták, durva méltat­lansággal is illették a parasztokat. A robotmunkára kötelezett zsellérekre újabb terhet róttak, amennyiben a várakban és kolos­torokban felváltva kellett őrt állniok. Kötelességévé tették továbbá a parasztoknak, hogy fegyveres csapat közeledtének láttára kon- dítsák meg a harangot, a mi reájok nézve nagy veszélylyel járt, mert a garázdálkodó nemesek bosszúból házát és gazdaságát fel szokták perzselni. A földesurnak teljesítendő szolgáltatások és szolgálatok terhes volta, a nemesség rablókalandjai, a birák megvesztegethetősége, a termények elárusíthatásának megnehezítése, mindez elegendő ok volt arra, hogy a parasztok lassankint a kétségbeesés örvényének szélére jussanak. Ezekhez járult még a folyton emelkedő államadó és katonai szolgálat. Az egyház, mely azelőtt a szorongatottakat pártfogásába szokta venni, most maga is nagyrészt a haszonleső' nemességnek esett zsákmányul. Az összes püspöki székekben s a kanonoki székek legnagyobb részében a fő- vagy köznemesség tagjai ültek, kik többnyire hívek maradtak családjaik világi tagjai­nak szokásaihoz. A császárság, mely hivatva lett volna arra, hogy a megváltozott gazdasági viszonyoknak megfelelői eg új politikai irányt létesítsen, tehetetlen volt. III. Frigyes császárnak sem ereje, sem képessége nem volt arra, hogy a hosszú uralkodása alatt mind­egyre súlyosbodó körülményeknek ura tudott volna lenni. Annyira jutott, hogy a legcsekélyebb pénzösszeget is alattvalóitól kellett kölcsönöznie s ezektől volt kénytelen útlevelet kérni, hogy bizton­ságban utazhassák az országban.*) I. Miksa alatt a velenczei és török háború vette igénybe a legjobb erőket ; V. Károly alatt az általános zűrzavar és elégületlenség a hitújítás által még inkább növekedett, míg végre forradalmi kitörésekben s a parasztlázadás­ban nyert kifejezést. A viszonyok orvosolhatlanságának részben maga a parasztság volt oka. A parasztok igen sokszor hanyagon teljesítek kötelezett­ségeiket, tígy, hogy az uraságok kényszerülve voltak hajdúkat tar­!) Stayer városától 90 aranyat, a zwettl-i apáttól 60 forintot vett kölcsön. Midőn olyanok voltak a viszonyok, hogy nálánál derekabb férfiúnak is dolgot adtak volna a fontos állami ügyek, 8 még arra is ráért, hogy sz. Flórián város ruha-rendszabályzatával és bordézsmaügyével bajlódjék. Czerny, Aus dem geistlichen Geschäftsleben, 7. 1. 1*

Next

/
Thumbnails
Contents