Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 2. kötet - 50. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)

Harmadik rész. Újkor. A hitújítástól a jelenkorig

162

III. A hitújítástól a jelenkorig. 2. A jelen és a jövő'.

Mindazonáltal az elberfeldi szegényrendszernek is megvannak a maga káros következményei, melyek minden k é n y s z e r - ápolással együttjárnak. Hiba volt továbbá, hogy Elberfeldben a szegényápolás terén való tevékenységre nőket fel sem szólítottak. Belátták ezt újabb időben s a gyakorlati életben szerzett tapasztalatoknak lehet tulajdonítanunk, hogy öt évvel ezelőtt tervbe vétetett „az elberfeldi nőegylet“ megalakítása „ügye fogyottak segélyezésére.“ Az egylet czélja a következőkben volt jelezve : „Az egylet egyes rendkívüli és pillanatnyi szükségesetekben a nyilvános szegényápolás által nyújtott s törvény által megszabott segélyt emelni fogja ; első sorban mégis arra fogja irányozni törekvését, hogy elejét vegye az elszegényedésnek. Középpontja kell, hogy legyen a magánjótékonyságnak s fennállásával ellen kell súlyoznia a házak ajtóiban űzött alamizsnatékozlást, könyöradományokat kell gyűjtenie, s ezeket megfelelő közegek által az igazi szükséghez képest folyóvá tennie. Menedékhelyül fog szolgálni a titkos és szégyenlős szegényeknek s hathatós segítség lesz társadalmi életünk némely élesen jelentkező bajai ellen.“ x)

Ezen önkény tes adományok kezelésében kisebb vagy nagyobb mérvben, de mindig helyet kell engedni a község polgárainak is. Továbbá rendes jelentést kellene tenni, melynek czélja volna beszámolni, az eddig elért eredményről értesíteni s a történt változásokat, helyzetjavulást, s rendkívüli kiadásokat stb. köztudomásra hozni. E felelősség s jelentés a kezelésről folyton ébren tartaná a közérdeklődést.

Azon kérdés eldöntésénél, vájjon megszavaztassék-e valaki számára a segély, nem szabad az illetőnek előbbi életét vagy érdemes voltát túlságosan latba vetni. Csak, ha egyes szegények érdemetleneknek mutatják magokat a segélyezésre, ha a szegényápolás minden igyekezete sikertelen marad, akkor kell az ily ér- demetlen egyénektől megvonni a segélyt. Különös gondot igényel a családi élet ápolása s névszerint igyekezni kellene a családi érzületet emelni, hogy ezáltal erősödjék az összetartozóság tudata, hogy a szerencsés helyzetbe jutott testvér vagy rokon ne tekintsen talán megvetéssel testileg vagy szellemileg gyarlóbb családtagjára, sőt mi több, ne engedje őt a nyomorban elveszni, vagy, a mi a legutolsó, ne utalja az állam gondozására. Volt idő, midőn a német nemzeti érzület az ily jelenségeket csak hírökből ismerte;

) Ezen egylet szervezetét illetőleg v. ö. E h r 1 e, 112. s kv. 11.