Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 2. kötet - 50. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)

Harmadik rész. Újkor. A hitújítástól a jelenkorig

120

III. A hitújítástól a jelenkorig. 2. A jelen és a jövő.

fennálló s még a középkorból származó bányászpénztárak vagy czéhládák. Midőn valamely munkás belépett a munkás-egyletbe, a czébládába is fizetett némi összeget. Bizonyos évi járulékot kellett befizetnie, mely házasságkötés vagy magasabb bérfokozatba való átlépés alkalmával arányosan emelkedett. A munkás-egylet úgy szerepelt, mint összekötő kapocs az életben, s innen van, hogy a stájerországi gyáripar munkásai nagyobbrészt saját egyleti épületeikben laktak. Ily járulékot fizettek betegség, teljes vagy részleges keresetképtelenség esetére az agg kor idején, vagy balesetek alkalmával, vagy halálesetekben a temete's költségeire, özvegyek és árvák számára. Ha valamelyik munkás kilépett, végkielégítést kapott. Az évi járulékokat magok a munkások fizették, azonban a bányatársulat is hozzájárult a czéhláda tartalmához bizonyos évi összeggel, nem egyformán ugyan, de mindig oly mértékben, hogy a kiszabott segélyezési összegeket és nyugdíjakat rendesen ki lehetett fizetni. A pénztárak kezelését a munkások saját kebelökből választott bizottmány által eszközölték, melynek élén a társaság egy megbízottja állott.

Hasonló berendezés a gyárakban egv kis jóakarat mellett mindenütt lehetséges volna és több helyütt már tettek is ez iránt szerencsés kísérleteket. Ily minta-berendezést létesítettek például M.-Gladbachban, Brandts F. gyárában. A gyárnak saját beteg- és munkapénztárai vannak, a nős munkások számára családi betegpénztárai, melyekhez a gyártulajdonos 50 százalékkal járul, mig a munkások minden márka bér után Sl/3 fillért, a családi betegpénztárba minden 3 márka után l2/s fillért fizetnek. Van továbbá a gyárnak takarékpénztára, takarékossági egylete élelmi szerek olcsó bevásárlására, továbbá övé a sz. Józsefről nevezett ház kerttel együtt, mely a munkásoknak szabad óráikban egészséges és szép tartózkodási helyül, s a munkások érdekében történt különféle intézkedések számára otthonul és középpontul szolgál. A munkások és munkásnők ebédet is kapnak itt (25 fillérért), ha oly távol laknak, hogy a másfél órai déli szünet alatt haza nem mehetnének. A sz. Józsefről nevezett házban ezenkívül kisded-óvóintézet is van, továbbá varróiskola, fürdőbereudezés, könyvtári, énekkari és zeneegyleti helyiségek stb. A pénztárak kezelésére és a rend fentartá- sára Brandts gyártulajdonoson kivül egy munkásokból álló elöljáróság, mint a „legöregebbek gyülekezete“, ügyel fel. Ezen gyülekezet gondoskodik a gyári rendszabályok pontos megtartásáról s ez dönti el a munkások és gyár közt felmerülő vitás kérdéseket.

Ily módon a gyármunkások megélhetése szükségkép újra biz-