Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 1. kötet - 49. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)

Második rész A középkor. Nagy sz. Gergelytől a hitújításig

416

II. A középkor. 2. A Karolingektó'l a Hohenstaufokig.

még pedig azon napokon, melyeket a püspök meghatároz és a lelkész által valamelyik gyűlésen kihirdettet, de határidejük karácsonyon túl ne terjedjen. Annyit köteles mindenki adni, a mennyit a törvény által előirt böjti napokon saját maga és övéinek élelmezésére felhasználna. A ki ily alamizsnát nem> akar adni, az fizessen a püspöknek háznépe minden egyes tagjáért három oerát élelmiszereket pedig kétszeresen.“ *)

Lényegét tekintve ép igy volt szervezve a szegényiigy a hitújítás előtt Norvégiában,2) Svédországban,3) Dániá- b a n.4 *) Minden időkre emlékezetessé vált e kísérlet az által, hogy a család fentartására vonatkozó kötelezettséget erősen hangsúlyozta, összhangzásban sz. Pál apostolnak Timotheushoz irt első levele Y, 8. és 16. versében kifejtett tanaival. Tagadhatatlan, hogy a szegényápolásra vonatkozó újabb rendeletekben a család fogalmát igen kevéssé veszik figyelembe. Már Möser Justus6) is fájlalta ezt : „A keresztény vallás senkit sem kötelez többé, hogy szegény rokonait pártfogásába vegye. Inkább az állami kincstárhoz utasítják. Ez a mi fel világosodott korunk müve.“

Nevezetes azon figyelem, melyet ezen szegényápolás más népeknél keltett. Brémai Ádám 6) az izlandi lakosságnak különös érdeméül rója fel, hogy egy szegényt sem enged nyomorogni, hanem a községek gondoskodnak róluk. Feltűnő hasonlatosság van az izlandiak szokásai és a keresztény vallás parancsai között, és előszeretettel rajzolja a szegény népecskének egyszerűségét és mértékletességét, mely a szó szoros értelmében elmondhatá magáról : „ Vau ruhánk és élelmünk, s meg vagyunk elégedve.“ Launoi a régi krónikás ezen helyét teljesen félreértette s vagyonközösségre következtetett Izland lakosai között. Ádámnak ezen tudósítását felette fontosnak tartotta, mivel azt következtette belőle, hogy Izland apostolai ugyanazt tették, a mit az evangélium első hirdetői Jeruzsálemben.7)

Úgy látszik, hogy Magyarország tartományaiban törvényhozás által megállapított szegényápolás nem létezett. Sz. István király igen bőkezű volt s naponként osztatott a szegények között8) bizo23. §. Magyarország és Erdély.

i) Michelsen i. h. 171. 1. *

4) U. o. 177. 1.

2) U. o. 173. 1. 2) U. o. 176. 1.

6) Patriot. Phantasien I. rész. 79. 1.

6) Adami Brem. Gesta pontifie. Hammaburg., Lib. IV, c. 104. 1.

7j Launoi i. h. 646. 1.

8) Vita S. Stephani major. Pertznél Script. XI, 236.