Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 1. kötet - 49. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)
Második rész A középkor. Nagy sz. Gergelytől a hitújításig
204 II. A középkor 1. A Karolingek korszaka. A papoknak kötelességükben állott a vagyon kezelésében a legnagyobb hűséggel s óvatossággal eljárni. Nem csak a szegények, hanem a saját fentartásukra szánt osztályrészről is számot adtak.1) Nem gazdagíthatták vele rokonaikat; ha szegények voltak, a pap csak mint szegényeket segíthette őket, de mások rovására elsőbbségben nem részesíthette.2) Ha részéből valami felesleg maradt, úgy ezt a szegényeknek kellett adnia, külömben szigorú egyházi büntetés alá esett.3) A Karolingek törvényei nem csak a papság hűtlensége ellen iparkodtak megvédeni az egyházi és szegényvagyont, hanem a világiak fosztogatásai ellen is. Nagy Károly önmagát az egyházi vagyon legfőbb védőjének nyilvánította,4 *) s a királyi követeknek (missi dominici) adott utasításaiban gyakran előfordul a figyelmeztetés, hogy védjék az egyházi vagyon sértetlenségét.6) Az egyházi vagyon fosztogatói ellen hozott büntetések igen szigorúak voltak ; a törvény azokat, kik az egyházi vagyont magukhoz ragadták, a szegények gyilkosainak tekinté s e szerint járt el.6) A plébániák birtoka nem csak a világiak fosztogatásai ellen volt megvédve, hanem a püspökök kapzsisága, a főesperesek önkényes adóztatásai s behajtásai ellen is.7) Az egyházi vagyon sok állami tehertől is megszabadult. Azon egyházak, melyek csak egy mansust kaptak, minden adó és szolgálat alól fel voltak mentve, de a gazdagabbaknak teljesíteniük kellett mindazon szolgálatokat, melyeket a frank alkotmány a többi földbirtok után is megkívánt.8) Ezen utóbbi határozat az *) Cone. Túron. III, 813. c. 16. 8) Conc Aquisgrau. 816. c. 116. 3) Poenitentiale Cummeani VIII, 5 : clericus habens superflua, donet pauperibus ; sin autem, excommunicetur. Wasserschieben i. h. 482. 1. 4) Capitulare Aquisgran. 802. c. 5. 6) Capitula quae missis anno II. data sunt (1. Harduin IV, 953), c. 20: pro justiciis ecclesiarum Dei.... inquirant et perficiant. V. ö. Conc. Arelat. VI, 813, c. 5. Már Károly atyja, Pipin kiadta a parancsot, hogy a biró, minden más ügy előtt az egyházak, özvegyek és árvák ügyeit intézze el. Conc. Vernense 755, c. 23. 6) Bizonyítékek láthatók Launoi-nál i. h. 591. 1. 7) Conc. Mogunt. 813, c. 41 : ecclesiae antiquitus constitutae nec decimis nec aliis possessionibus priventur. V. ö. Conc. Cabilonense II, 813. c. 15 — 17. 8) Capitulare Ludovici Pii, 817. c. 10 : unicuique ecclesiae vel una mansa integra absque ullo servitio attribuatur, et presbyteri in iis constituti non de decimis nec de oblationibus fidelium, nec de domibus, nec de atriis vel hortis juxta ecclesiam positis, nec de prescripta mansa aliquid servitium faciant praeter ecclesiasticum et si aliquod amplius habuerint, inde senioribus suis secundum patriae morem debitum servitium impendant. Wittmaim megjegyzése szerint