Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 1. kötet - 49. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)

Második rész A középkor. Nagy sz. Gergelytől a hitújításig

Nagy szerencse volt, hogy ezen általános hanyatlás idején a kolostorok megtartották szigorú fegyelmüket. Sz. Colum- h á n é az érdem, hogy a frank kolostorokba új életet s ríj buzgó- ságot hozott he szabályai által, melyek Galliában széles körben elterjedtek, a világi papság romlottsága közepette a szigorú s komoly életmódnak szereztek híveket.1) A szegények ezen kolostorokban még mindig találtak vigaszt, segítséget, támogatást s oltalmat a hatalmasok erőszakoskodásai ellen.* 2) De fájdalom, a gazdagság növekedtével a szigorúságból is engedtek ezen kolostorok, a világi hatalom készséggel avatkozott ügyeikbe, annyira hogy a nyolczadik század kezdetével a szerzetesek s. Istennek szentelt szüzek között is fegyelmetlenség uralkodott.3)

Martell Károly alatt legnagyobb fokát érte a zabolát- lanság, úgy hogy az egész frank egyház az enyészet szélére jutott. Károly kénye-kedve szerint nevezett ki s űzött el püspököket, meg- gyilkoltatá őket s helyükbe oly embereket nevezett ki, a kik az egyházi vagyont az ő akarata szerint harczosoknak adták, nyíltan vetemedtek fajtalanságra és házasságtörésre, gyakrabban voltak találhatók a táborban, mint a templomban.4 5) Némely püspöki széket évek során át elárvultán hagyott, hogy a javakkal saját tetszése szerint bánhasson.6) Kedveltjei nem elégedtek meg egy püspökség javainak élvezéseivel, és ekkor történt meg azon hallatlan eset, hogy két, három püspökség egy ember kezében egyesíttetett. Voltak olyanok is, kik felszentelve sem voltak.6)

Fiai Pipin és Karlmann sem tettek kezdetben máskép.

Minden jel a felbomlásra mutatott, midőn Isten égi követként

2. §. A frank egyház sülyedése. Felemelkedése Nagy Károly alatt. 195

') Greith i. h. 281. 1. s kv. Rückert II, 518 s kv.

2) Y ö. Montalerabert i. h. II, 534 s kv.

3) Jellemző például szolgált a két királyleány Chrotildis és Basina, kiket atyáik Charibert és Chilperich királyok Poitiersben sz. Radegund kolostorába adtak. Mindkettő kiszökött, negyven apáczát is magukkal vivén, kóborlókkal s rablókkal szövetkeztek, erős állást foglaltak el egy a székesegyház mellott levő házban, sarczot vetettek a városra, kifosztották és szétdúlták a kolostorokat, elpusztították a főoltárt és sz. Radegund sírját. L. ezen két királyi lierczegnőnek hallatlan botrányáról, kik annyira sülyedtek, hogy fosztogatók s rablókkal szövetkeztek, tours-i Gergely X, 15 s kv. Montalembert II, 343—350. A merovingi ház nem csak a püspöki kart, hanem a kolostorokat is megszentségteleníté.

*) Roth i. h. 333 s kv. V. ö. az erőteljes leirást sz. Bonifácz leveleiben, különösen n. 49. (ed. Giles.)

5) Sirmond II, 73. Pertz, Monum. II, 280. Gesta abbatum fontanellensium, c. 8.

6) Bouquet, Recueil des historiens des Gaules et de la France IF, 94. V. ô. Rettberg, Kirchengeschichte Deutschlands I, 307 s kv. Hahn, Jahrbücher des fränk. Reiches 29 s kv.

13*