Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 1. kötet - 49. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)

Első rész A keresztény ókor. Az egyház keletkezésétől Nagy sz. Gergelyig † 604

6. §. A piisp. törekv. a hivat, zsarolásait, az uzsora és rabszolgaság ellen. 139

mesterségre.1) Szeme előtt azon czél lebegett, bogy a rabszolgaságot fokozatosan szolgai viszonynyá alakítsa, iparos- és ez által lassanként középosztályt teremtsen. A galliai püspökök követelték a nagy uraktól minden tizedik rabszolgának elbocsátását.'-)

Egyes gazdagok sok rabszolgát bocsátottak szabadon. Boldog Sámsonról, kit a görögök Xenodocliusnak neveznek, beszéli életirója, bogy nagyszámú rabszolgáit nem akarta megtartani, hanem mindnyájokat szabadonbocsátotta és gondoskodott eltartásukról. Salvian is sok rabszolga szabadonbocsátásáról tesz említést. A mit a rabszolgák uruk házánál megkerestek, azt magukkal vihették. Az ifjabb sz. Melania férjének, Piniusnak beleegyezésével 8000 rabszolgát szabadított fél ; többi rabszolgáit, kik nem akartak szabadokká lenni, sógorának Severusnak ajándékozta. A keresztény családok egyszerű életmódja számos rabszolgát feleslegessé és nél- külözhetővé tett.8)

Gyalázatnak tartották, hogy keresztény zsidónak szolgáljon. Nagy sz. Gergely követelte, hogy a zsidók valamennyi keresztény rabszolgáikat felszabadítsák, nehogy a keresztény vallás gyalázatot szenvedjen.4) A galliai püspökök bizonyos árt állapítottak meg (12 solidust), melyért a zsidók kötelesek voltak keresztény rabszolgáikat szabadon bocsátani.5) Constantin törvény utján tilalmazta, hogy a zsidók keresztény rabszolgát bírhassanak.6)

Az egyháznak törekvései a rabszolgaság erkölcstelen jellegének mellőzésére a nagy tömegnél kárba vesztek. Épen a rabszolgaság volt a keresztény életre való őszinte, benső megtérésnek legnagyobb akadálya. Megmérgezte a családi életet és mély erkölcsi sülyedésnek volt okozója. E nagy erkölcsi siilyedésben keresendő oka annak, hogy miért nem volt képes a római világ nagyban és egészben a keresztény műveltség és polgárosodás magaslatára emelkedni. Másrészt a gazdasági erő sem volt meg a római birodalomban arra, hogy az erkölcstelenség és anyagi elszegényedés forrását, a rabszolgaságot, megszüntesse. A római birodalom csak kevés gazdagot ismert, kikkel szemben a proletárok és rabszolgák

>) L. az adatokat Wallon-nál, Histoire de l’esclavage III, 318 s küv. Möhler i. h. II, 95.

2) Ep. episc. concilii Túron. II. L. Harduin III, 368.

3) Hieron. Ep. 47 ad. Fur. és 54 ad Pammach. Bolland. V, 267. Pallad. hist. Laus. c. 119. V. ö. Möhler-Gams, Kirchengeschichte I, 694

4) Epp. lib. n, 77 : ne Christiana religio Judaeis subdita polluatur. V. ö. Ill, 9.

5) Cone. Matisc. I, c. 16.

6) Euseb. Vita Constant. IV, 27.