Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. B sem adott a politikai és földi dolgokban, mert az Ur azt mondá : ,Az én országom nem e világból való“ és másutt : „Adjátok meg a császárnak, a mi a császáré, az Istennek, a mi az Istené.“ Ezen szavakra támaszkodva, a gallikán politikusok a hattárrendezés egyedüli és tulajdonképpeni alapjául a következő szabályt állították fel : „A tisztán lelki dolgok az egyházi hatalom jogkörébe, a földiek ellenben mind a világi hatalom hatáskörébe tartoznak.“ „Tagadhatatlan, — úgymond Portalis — hogy a kulcsok hatalmának a tisztán lelki dolgokra kell szorítkoznia, és hogy ez inkább csak kegyosztói (ministerium), mint tulajdonképpeni értelemben vett joghatósági hatalom . . . . S azért, ha az egyház szolgálati hatalmának természetes határait keresve, a földieket kizárólag a világi hatalomnak Ítéljük oda, a lelkieket pedig a lelki pásztoroknak tartjuk fenn, az nem annyit tesz stb.“ ‘) Azt azonban, hogy valamely dolog a lelkiekhez vagv a földiekhez számitandó-e, ezen politikusok szorosan annak láthatatlan vagy látható voltából akarják levezetni. Miután az egyház, úgymondanak, lényegileg lelki hatalom, kizárólagos hatalma csakis a tisztán benső, a tisztán láthatatlan dolgok fölött lehet. Az állam ellenben, miután a közrend fenntartására kell ügyelnie, korlátlan hatalmat gyakorol minden fölött, a mi látható, érzékelhető, testi és külső. E szerint a földiekhez tartozik mindaz, „a mi az állam külső rendjével viszonyban áll.“ * 2 3) Szóval az egyházi hatalom működési köre a lélek és a lelkiismeret szentélye ; a világi fiatalomé a külső, a testi ember, ennek összes, érzékeink alá eső cselekedetei. E rendszeren alapszik a X. év (Termináljának 18-ikáról keltezett egész törvény és a IX. évi concordatumhoz adott organikus törvény. Portalis azt jelentésében és indokolásában „minden nyilvános és társadalmi rend alapjának“ s) nevezi, s ') Discours et travaux inédits 88. s k8v. U., 130. s kov. 11. 2) Portalis f. i. h. 3) u. o. 1*
