Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
144 MUNKÁLATOK 48. ÉVFOLYAM. ván egyetlen egy testet, egy élő szervezetét alkot. Ezen kötelék nélkül a tagok csak elszigetelt s elkülönített egyének lennének s megszűnnének társaságot képezni. Azért minden egyesületben vannak érdekek, jogok és szükségletek, melyek szükségképpen közösek, vagyis egyesítettek (collectiv); ezeknek az egyesület nevében, az egyesületért s az egyesület által kell kezeltetniük, képviseltetniük, gondoztatniok. Ily módon valamely testület erkölcsi egysége jogi fictio nélkül fennállhat,, maga a természet megalakíthatja azt. Ezen elvből következik : a) A szerzés és birtoklás jog a. — Azon jogból, mely szerint az emberek társulatokat alkothatnak, a társulatok birtoklási joga és birtokaik sérthetetlensége következik. Az egyént létjoga feljogosítja arra, hogy magának az: élethez szükséges dolgokat megszerezze; Ugyanez áll az erkölcsi személyekről is. S ez természetes; haszontalan, sőt képtelen dolog volna, ha a természet megadná az embernek azon jogot, hogy társadalmat alakíthasson, a már megalkotott társulat pedig arra volna kárhoztatva, hogy tönkre menjen, mivel nem tudja kielégíteni azon igényeket, melyek megalkotásával fellépnek. E szükségletek közt legégetőbb az, hogy tulajdont bírjon. Soha sem volt s nem is lesz az emberek közt oly állandó társulat, a mely némi közös vagyonnal nem birna. Ezen szükségletek a külömböző társulatok természete szerint változnak és szaporodnak ; azonban mindegyikben megvannak, s bármit mondjanak is az egyház ellenei, mindegyikre nézve már a priori magokba zárják a- birtoklás jogát. Az azután már keveset határoz, valljon ezen társulatok jogukat egyenesen a természettől vagy pedig azon fizikai személyektől nyerték-e, a kik azokat alkotják, s a kik a társulatnak, melyhez tartoznak, természetes és elveszithetet- len birtokjogukat átadhatják, sőt keveset határoz, ha mindkettőtől együttesen nyerték is, mert bármely eset álljon is, azt mindig el kell ismernünk, hogy ezen jog oly forrásból ered, mely a polgári törvényen felül áll. Ha ezen elvet el nem ismerjük, akkor teljesen lehetetlen még magának az államnak birtokjogát is igazolni, mert nem rendelkezünk más
