Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)

Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek

145

MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM.

alappal, a melyre azt alapíthatnék. Ily módon az egyesületek joga éppen oly biztos, mint az egyéneké; e jog még akkor is fennállana, ha a positiv törvény szentesítését és biztosítékát nem is bírná, valamint fenmaradna a polgárok joga is, ha azt a polgári törvénykönyv nem is szentesítené.

Hogy. társadalmi alapot teremtsünk, nem szükséges különbséget tennünk az ingó és ingatlan javak között ; micsoda komoly alapra fektethetnénk ily megkülömböztetést ? A közös vagy társasági tulajdon a maga nemében oly teljes és tökéletes, mint az egyéni tulajdon. S ezen kívül, ha valamely egyesület állandó, leteszközeinek is állandóknak kell lenniük ; az ingó javak sokkal kétesebb és határozatlanabb tartalmiak, semhogy hasonló társulat mindennemű szükségleteinek elegendőképpen megfelelhetnének.

b) A jog, hogy tagjaitól adományokat követelhet. — Minden egyesületnek joggal kell bírnia arra, hogy tagjaitól támogatást követelhessen a fennállásához szükséges eszközök beszerzésére, mert minden társulatnak — s ez alapelv — saját költségén kell élnie s minden szükségletéről gondoskodnia. E költségeket azok kötelesek viselni, a kik az egyesületből hasznot húznak. Az államnak, hacsak különös tekintetek nem forognak fenn, az egyes társulatok ügyeibe avatkoznia nem szabad.

c) Az alapítva nytevés joga. — Az egyesület természetes birtokjogából szükségképpen következik, hogy tagjainak joguk van a társulat javára alapítványokat tenni. A polgároknak tényleg jogukban áll javaik egy részét vég- rendelkezés utján vagy más módon azon egyesületnek engedni át, a melyhez tartoznak; az egyesület pedig jogosan megkövetelheti azt, hogy segédeszközeitől s azon dolgoktól, melyekre szüksége van, meg ne fosztassék. Megvan tehát egyrészt az adás, másrészt az elfogadás joga ; valljon nem kettős természetjog találkozásából keletkezik-e az alapítás? Föltétlenül azt állítani, hogy az alapitványtevés joga elvileg a polgári jogtól függ, annyi volna, mint a tulajdon minden átruházását az államtól tenni függővé s tárt kaput nyitni a socia- lismusnak.

M o u \ art, az egyház és az állam.

10