Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
138 MUNKÁLATOK 48. ÉVFOLYAM. Az egyházat ellenben Isten positiv akarata alapította. Az egyházmegyék és plébániák alapítása és rendezése szintén joghatósági tény, mert ezen lelki társulatok alakitása és rendezése, azok természeténél fogva is, megkívánja a vallási tekintély közbejöttét. Minthogy azonban e joghatósági tény a lakosok érdekeit is érinti, nagyon méltányos, hogy annak érvényesítésébe ezek is befolyjanak. A joghatósági tényt sokszor magoknak a lakosoknak kezdeményezése szüli és buzgó támogatása tartja fenn, és mindenkor tanácskozmány előzi meg, melyben az érdekelt felek is részt vehetnek, hogy kívánalmaikat kifejezhessék. így az erkölcsi testületek közül némelyek az isteni törvény erejénél fogva —- legyen az természeti vagy positiv —, mások az emberi jognál fogva állanak fenn. IY. A legisták és socialisták. — A legisták az egyháznak és egyáltalában minden erkölcsi testületnek szemé- lyiségét és birtokképességét a polgári törvény kifolyásának tekintik. És ezen elméletet a római jogból merítették. A római jog a kollégiumok és egyetemek alkotását három föltételhez kötötte : hogy az állam azok alkalmas voltát megvizsgálja; fölöttük őrködjék; nekik a törvényes létet, melyből a polgári jogok származnak, megadja vagy tőlük azt elvonja. Azért az egyesületek csakis a fejedelem beleegyezése mellett, s a nyilvános tekintély vagy törvény erejénél fogva bírhattak vagyonnal. A legisták ezen elvet az egyházra is kiterjesztették, egyenlő természetűnek vevén azt a városokkal és egyéb polgári vagy világi társulatokkal. De miként származtathatták a társulatok birtokjogát a nyilvános tekintélyből ? TJgy, hogy Rómában úgy az egyéni, mint a társulati vagyont a törvény létesítette és ruházta át, s azért mindkettőt az állam vagy a császár eredeti összva- gyonából számlázottnak tekintették. Hogy a tulajdonról ily fogalommal bírtak, azt annak tényleges megszerzési módja okozta. A római állam hódítás folytán keletkezett ; már pedig a régi népjogba felvett törvények szerint a föld a győző javára foglaltatott le. A hadsereg tehát a legyőzött népek országát az állam vagy a fejedelem számára foglalta el, s
