Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. 139 az állam a megszerzett országokat kezdetben egyesítve (collective) birtokolta. Idővel azonban ezen országokat felosztották s egyes részeik a nép birtokába jutottak. A törvény ily módon minden egyes ember birtokát körvonalozta s örökösödési joggal ruházta fel ; egyúttal azonban meghagyta ezen birtokokat az állam fenhatósága alatt, a mely mintegy forrásuk volt. Ez adott létet azon nézetnek, mely a birtok átruházását a nyilvános hatalom tényének tekinti, és innen származnak azon ünnepélyes alakiságok, a melyek ezen átruházásoknak érvényt kölcsönöztek. Ezen alakiságok sértetlenek s valósággal szentségiek voltak: „Ut lingua nuncupascit, sic ius sit.“ (A mint a nyelv meghatározza, úgy legyen a jog.)x) Nem tekintették sem a lelkiismeretet, sem a méltányosságot. A törvénynek ezen merev formalismusa a gyakorlatban sokszor a természetes igazságossággal jött összeütközésbe, a miből azután a jogtudomány terén oly harczok és viszályok keletkeztek, a melyeknek következménye idővel a praetorok önkényes hatalmának beavatkozása lön ; a praetor volt hivatva az elvek s kifejezések szigorát enyhíteni. Ebből láthatjuk, miként fejlődött ki a római jogtudományban az állam fen- sőségének, fenhatóságának fogalma. És ezen elmélet a római törvényekből sok régibb jogtudósunk irataiba is átment. Bármennyire ellenkeznek is ezen elvek a természetjoggal, mégis igen távol vannak a modern socialistikus utópiáktól. A római jogban az állam tulajdonának és fenhatóságának fogalma két kezdetleges tényből keletkezett : a hódításból és az ezt követő felosztásból. A socialisták ellenben elvont, bölcseleti elvekből, a souverainitás állítólag lényeges jogaiból vezetik le elméletöket. Szerintök ennek alapját egy ősi szerződés képezi, melynél fogva személyét s hatalmát mindenki a közösségre ruházza, hogy így az egyéni hatalmak s jogok egyesítése által az általános' akarat jöjjön létre, mely a legfőbb, absolut, korlátlan hatalmat és uralmat gyakorolja a társadalmi testület minden egyes tag0 A 12 tábla törvénye.
