Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)

Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek

130 MUNKÁLATOK 48. ÉVFOLYAM. vetelte méltányosságnak. Az a jogszokás, a mely a bírásko­dás jogát ily ügyekben a püspökökre ruházza, csaknem oly régi, mint maga az egyház ; eredetét a keresztény császárok hitének, a papi állás méltósága iránt érzett mély és igaz tiszteletének, nem pedig, mint sokan mondják, a papság fon- dorkodásainak és nagyravágyásának köszöni. Egyrészt az egyház nem tűrhette, hogy azok, kiknek hivatásuk szentsé­génél fogra feladatuk, hogy a hivöknek minden erény pél­dányképei gyanánt szolgáljanak, kénytelenek legyenek a világi birák s egyszersmind a nép szemei előtt leleplezni azon bot­rányt, a mely az esetleg elkövetett vétkekből származott ; másrészt pedig a hit azon, egyáltalában helyes eszmét éb­resztette fel a keresztény fejedelmekben, hogy bizonyos te­kintetben istentelen dolog, Isten papjait halandó emberek íté­letének vetni alá, azután pedig, hogy az egyszerű hívők alá- vethetők ugyan az emberi ítéleteknek, de a saját szolgái fe­lett való bíráskodást Isten önmagának tartotta fenn ; vagy végre, hogy ha ez utóbbiaknak vannak is e földön biráik, azok nem lehetnek mások, mint a püspökök és a pápa, a kik magát az Istent helyettesítik. Ugyanígy kell megítélnünk a dologi és helyi mentes­ségeket is. Ezek nem mind egyformán szükségesek, hasznosak és megfelelők. Devoti megjegyzése szerint emberi jog alatt, ha az egyházi mentességekről van szó, .nem értünk pusztán ká­noni jogot, hanem polgári j o g o t is, mert a papság, ha a földi dolgokban a világi hatalomnak van alávetve, az e tekintetben való kötelezettségei alól csupán a polgári tör­vény által menthető fel.“ De ebből jogosan nem következtet­hetjük azt, hogy ezen mentességeket, ha mindjárt a polgári jog volna is főforrásuk, a világi hatalom egyedül maga is megszüntetheti. Mert ha már egyszer ez helybenhagyta azokat, ha már egyszer átmentek a szokás- és hagyományba, akkor az egyháznak igazi jogaivá válnak, a melyeket tőle nyílt vagy hallgatag beleegyezése nélkül elvenni nem lehet. E szerint tehát soha sem szüntethetők meg a mentes­ségek ? Taparelli atya szerint ezen kérdést az állam és egy­

Next

/
Thumbnails
Contents