Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
114 MUNKÁLATOK 48. ÉVFOLYAM. 1. Azoktól, a kik az egyházi közö sség első kötelékét, a hiten alapuló közösséget vagy nem kötötték meg, vagy azt szétszakitották ; ilyenek : a pogányok, zsidók, hitetlenek, eretnekek, a keresztény hittől elszakadtak és a hivő szülők keresztség nélkül elhalt gyermekei. 2. Azoktól, a kik a második és harmadik köteléket, a szereteten alapuló közösséget szakították meg ; ilyenek : a szakaddrok, kik oltárt oltár ellen emelnek, kik makacsul vonakodnak a szentségekben és vallási gyülekezetekben részt venni ; azok, a kiket az egyház tényleg és nyil tan kiközösített, vagy a kik névleg egyházi tilalom alá vannak vetve; a nyilvános és tudvalevő bűnösök, különösen pedig azok, a kik állandóan és nyilván elmulasztják a húsvéti kötelesség teljesítését ; nem különben az öngyilkosok, kik önként s a tett világos ismeretével vetettek véget életüknek. A szerkönyv ismételten kimondja, hogy a nyilvános bűnösöktől az egyházi temetés csak akkor tagadható meg, ha mindvégig megmaradtak makacsságukban s a halál előtt a bünbánat semmi jelét sem mutatták. Egy esetben azonban kivételt tesz: a párbajozótói, ha a küzdőtéren meghal, az egyházi temetést még azon esetben is meg kell tagadni, ha a halál előtt a bünbánat kétségtelen jeleit mutatta volna is. XIY. Benedek pápa még tovább megy ; Detestabilem kezdetű 1754. nov. 10-ikéről kelt bullájában e büntetést még akkor is fentartandónak rendeli, ha a párbajozó a küzdőtérről elvitetett és a lelki hatalomtól bűneinek és a reá nehezedő egyházi fenyítékeknek feloldását megnyerte ; az egyedüli, a mit ilyenkor meg kell állapítani, az, valljon a párbajban kapott seb következtében halt-e meg az illető. Az egyház ezen, az első tekintetre tulszigorunak látszó határozat által ama mély megvetést akarja a keresztények szivébe csepegtetni, melyet e rút és barbár tett irányában felett akár a templomban, akár a temetőben elmondott imákat értjük, hanem a testnek a szentelt földbe való temetését is.
