Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
105 MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. testem gyengéit és méltatlanságát ; mert ezen gyöngeségek, ezen méltatlanság oly dolgok, melyek Istenre várnak, Istenben biznak s az Istentől fognak megdicsőittetni.“ Ez a keresztény hit, ez a keresztény remény. Ezért tartják a keresztények testvéreik hamvait s z e n t dolgoknak, ezért tekintik azon utolsó kötelességeket, melyekkel nekik adóznak, vallásgyakorlati ténynek, a földet pedig, mely őket befogadja, szent helynek. E fön- séges tanok megmagyarázzák nekünk azt is, miért kivánják a szokás és az egyházi törvények, hogy a hívek haláluk után elkülönített helyen együtt pihenjenek. II. A keresztény temető és annak a templomhoz való viszonya. — A keresztény temetők, hasonlóan a templomokhoz, istentiszteletnek szentelt helyek. Sőt sok ideig még a sz. mise áldozatot is a temetőkben mutatták be, mely szokás a megholtak emlékezetének szentelt napon egyik-másik vidéken még máig is divik. A temetők, hasonlóan a templomokhoz, imának szánt helyek, a hol a hivek az egyház felszólítására összegyűlve megholt testvéreikért imádkoznak. A temetők, hasonlóan a templomokhoz, bizonyságot tesznek a nagy keresztény család egységéről, a szentek közösségéről és mindazon nagy dogmákról, melyek alapjokat képezik, és a melyeket már fentebb említettünk. x) A temető és templom ezen viszonya, mely az egyház, dogmatikus tanában oly világos kifejezést nyer, mindjárt a kereszténység eredetekor élő módon átment a kánoni fegyelembe is. Ott találjuk azt a katakombákban, ama sötét, de dicsőségteljes földalatti helyiségekben, melyeket az első keresztények saját kezeikkel vájtak nemcsak azért, hogy az ■) A XII. év Prairiáljának 23-ikán hozott határozat szerzője felfogta a temetők és templomok e szoros összefüggését. A X. év Germináljának 18-ikán hozott törvény 45. czikkelye megtiltotta bárminemű vallási szertartásnak az istentiszteletnek szentelt épületen kívüli tartását oly városokban, a hol több elismert vallásfelekezet van ; az organikus törvény 16. czikkelye azonban a temetkezésről szólva, kivételt tesz a temetők javára, a melyeket e tette által a templomokkal egy osztályba soroz.
