Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
MUNKÁLATOK 48. ÉVFOLYAM. 100 létre. Mi akadályozhatná például az államot abban, hogy a frigy megköthetéséhez szükséges korra, a család férfi tagjainak és a katonáknak házasságára és azon összeütközésekre vonatkozó nézeteit, a melyeket bizonyos körülmények között a titkos házasságra vonatkozó kánoni elmélet okozhat, az egyház elé terjeszsze ? Ismételjük, hogy az egyház annak daczára, hogy szigorúan őrködik a házasság szentségét, isteni eredetének méltóságát biztositó törvények felett, mégis tud adni engedményeket, ha azt a szükség úgy kívánja, mint azt eddig is tette. Nincs rá példa, hogy hiú formalismushol oly régi szokásokhoz ragaszkodnék,-.a melyek többé nem időszerűek, vagy a melyek létjogukat elvesztették. Azt, a mit csak átengedhet a világi hatalomnak, a történelem bizonysága szerint át is engedi. ') c) Azon országokban, a hol az alkotmány a lelkiismeret- és vallásszabadságot biztosítja, ezen elvek minden törvényesen bevett felekezetre kiterjesztetnének. A protestáns és zsidó házasságok, hasonlóan a kath. házasságokhoz, akkor tekintetnének polgárilag törvényeseknek, ha megfelelnének azon vallás törvényeinek, a melyhez a házasfelek tartoznak ; mert 1 1) Szerző jegyzete a 2-ik kiadás után készült magyar fordításhoz. Azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az apostoli széknek tekintélyét is felhozhatjuk e nézetek megerősítésére. XIII. Leo ő szentsége az idézett Arcanum divinae sapientiae encyclicában meglepő módon mindazt megerősiti, a mit itt az egyház szándékairól mondottunk. Ezek saját szavai : „A kath. egyház, a mint semmi tekintetben sem feledheti kötelességének szentségét s fel nem adhatja jogainak védelmét, úgy jó indulattal s elnézőleg szokott viseltetni mindazon dolgok iránt, a melyek jogainak épségével s kötelességének szentségével meg- egyeztethetők. Azért so ha sem határozott a házasságra vonatkozólag a nélkül, hogy tekintettel ne lett volna a társadalom viszonyaira és a népek állapotára; és nem egyszer enyhítette, ha tehetségében állott, törvényeinek szigorát, midőn arra fontos és igazságos okok késztették. Nem hagyja figyelmen kívül és nem tagadja, hogy a házasság szentsége, miután az emberi társadalom fentartását és gjarapitását is czélozza, szükségszerű viszonyban és összeköttetésben van a világi ügyekkel, melyek következményei ugyan a házasságnak, de azért polgári természetűek : s ezért felettök joggal Ítélnek azok, kik az állam élén állnak.“
