Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)

Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek

MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. 99 nem ö köti össze, hacsak a házasulok nem akarnak mellőzni minden egyházi szertartást, a mi a ritkaságok közé tartozik. S hála ugyancsak Angolország lovagiasságának, Canadá- ban ugyanezen szabadságot élvezik. Itt is csak az illető plébá­nosok előtt kötik meg a házasságot és senki sincs kötelezve a polgári házasság igénybe vételére. Sőt egy Montrealban 18(j8-ban megjelent röpiratban ezeket olvassuk: „Alsó-Cana- dában, bol a házasságkötés a két fél lelkészeire van bizva, a törvényszékek a házasság érvénye fölött szabályellenesség és jogkörüknek túllépése nélkül mitsem határozhatnak, mert akkor oly jogok, szertartások és alakiságok felett Ítélnének, a melyek természetökne'1 fogva az egyház hatásköréhez tar­toznak, s a melyek felett jogosan csak ő határozhat“ 1). 1866-ban a montreali főtörvényszéknek egy megsemmisítési esetben kellett volna Ítéletet hoznia ; a törvényszék azonban a feleket a püspökhöz utasította, és csak az e miitett püspök Ítéletének alapján nyilvánította a házasságot semmis­nek és minden polgári következménytől meg- fosztottnak. Ily törvényhozás megegyez azon elvek­kel, a melyeket a protestáns Böhmer vall magáéinak.* 2) „A protestánsok — úgymond, — a pápai jogot követelik; atyáink úgy vélekedtek, hogy a házassági ügyek a lelki­ismeret törvényszéke elé tartoznak. Következőleg az örö­kösödést illetőleg nem lehet addig határozni, míg az egyházi törvényszék a születés törvényessége felől nem nyilatkozott.“ És mégsem ismerik el a protestánsok, hogy a házasság szentség ! Korántsem akarjuk azt, hogy a világi hatalomnak ne legyen része az újításokban. Már utaltunk arra, hogy a há­zasság és a polgári társadalom között sokkal szorosabb, mélyebb a viszony, semhogy az állam semlegesen viselhetné magát. A házasság, úgymond sz. Tamás, vegyes termé­szetű dolog, és a külömbözőjogok és érdekek megegyezte- tése csak a két hatalom barátságos közreműködése által jöhet ') Considérations sur les lois civiles du mariage par Désiré Gironard avocat. 2) Jus ecclesiasticum protestantium czimű müvében tom. II. §. 24—27 7*

Next

/
Thumbnails
Contents