Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
98 MUNKÁLATOK 48. ÉVFOLYAM lyeinek revisióját, melyek a kánoni törvényekkel egyenes ellenmondásban vannak, s melyek a család férfi tagjainak házasságára, a megsemmisíthető házasságokra, az elválásra stb. vonatkoznak. De ez ki nem elégíthet minket : ily változtatás még nem szüntetné meg a két hatalom közt fennálló sajnos antagonismust, még nem adná vissza a házasságnak valódi jellegét. Egyszerűbb, de gyökeresebb változtatásra van szükség, vissza kell térni a keresztény eszméhez, ezen eszmét kell, legalább a mennyire a társadalom jelenlegi állapota megengedi, a törvényhozásban szem előtt tartani. b) Azzal kellene kezdeni, hogy a szoros értelemben vett polgári házasság, legalább mint minden, polgárt kötelező intézmény, megszűnjék, és a házasság lényege az egyháznak legyen fentartva. Hiszen ő annak őrzője, és Krisztus egyedül csak neki adott teljes törvényhozói és bírói hatalmat, hogy határozzon és Ítéljen minden oly ügyben, a mely a szerződés és a szentség lényeges feltételeire, érvényességére és teljességére vonatkozik. S azért az állam feladatának csak arra kellene szorítkoznia, hogy az egyházi házasságot registrálja ; megtehetné a szükséges intézkedéseket, hogy a házasfelek polgári állásukat valamely közhivatalnok előtt bejelenteni köteleztessenek, hogy igy frigyök számára a polgári következményeket biztosítsa. Ez lenne a tágabb értelemben vett polgári házasság. Ezen elv, mint tudjuk, ellenkezik az általánosan elterjedt eszmékkel. Hányán tartanák komolyan veszélyeztetve a szabadságot, ha arról volna szó, hogy ez törvényeinkbe fölvétessék ! Annyira megszokták a szabadságot egyedül az 1789-iki elvek czégére alatt látni! Holott egy Belgiummal szomszédos nép, melynél a polgári és politikai szabadság ugyancsak erős lábon áll, alig ismeri a polgári házasságot, és senkire nézve sem teszi azt kötelezővé. Angolországban, habár 1820 óta meg van engedve a polgári házasság, túlnyomóan most is csak az imaházakban és a templomokban kelnek egybe. Az irattárnok a tanukkal egyetemben jelen van ugyan az esküvőn, ő állítja ki az okmányokat, vezeti a könyvelést; ebből áll az egész dolga. A jegyeseket
