Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. 83 tani, mert így kívánja ezt a házassági szerződés természete, melynek tulajdonképpeni alapját a házasfelek megegyezése képezi, és az a körülmény, hogy az egyéni szabadságot semmiféle szerződés által sem lehet felbontha- tatlanul lekötni.“ Ilyképpen minden, még a társadalmi rend alapelvei is oly emberi szerződéseken alapulnának, a melyeket a szeszély vagy szenvedély tetszése szerint változtathat. 2. A Napoleon code-ban. — Ezen elvek bejutottak a polgári törvénykönyvbe is. Az első konzul, ámbár utálattal fordult el az elválás intézményétől, mégis megengedte, hogy az jogerőre emelkedjék. A legnagyobb valószinüség szerint azért tette ezt, hogy módjában álljon uj házasságra lépni, ha politikai érdekei esetleg úgy kívánnák. Azonban bármiként álljon is a dolog, annyi bizonyos, hogy a házasságot nem akarta polgári és profán intézménynyé alacsonyi- tani. Előtte a férfi és nő egyesülése szentség volt ugyan, de tisztán polgári szentség. Elfogultsága e tekintetben oly nagy volt, hogy a törvényt szentebbnek tartotta a természetnél ; azt állította, hogy a család-alapitásra és törvényes gyermekek nemzésére a polgári törvényhozó ad jogot. Napoleon korántsem küszöbölte ki egészen rendszeréből a theocratiát, mindazonáltal elvette jogkörét s a papi hivatalt az államra ruházta. Ezen elvekre alapította a házasság elméletét és azt minden izében úgy szervezte, hogy az egyházi hatalom abból teljesen kizárassék, mintha az egyház tökéletesen lemondott volna minden jogáról és hatalmáról, melylyel a lelkek felett bir. 3. A polgári házasság megsemmisíti a lelkiisnieret szabadságát. — Az alábbiakból ki fog tűnni, hogy a polgári házasság merénylet a világi hatalom részéről az egyház ellen, lealacsonyitása magának a házasságnak és lényegében erkölcstelen intézmény, mert a valódi házasság előnyeit oly egyesülésre ruházza át, a mely alapjában véve nem egyéb gyalázatos ágyasságnál. A jelen alkalommal ki akarjuk mutatni, hogy e házasság a lelkiismeret- szabadság halálos sérelmét képezi. Különösnek tetszhetik ez azok előtt, kik azt vélik, hogy a polgári házasság éppen azért hozatott be, hogy e szabadságot fentártsa. Mert hiszen azt 6*
