Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
84 MUNKÁLATOK 48. ÉVFOLYAM. mondják, hogy: „a polgári házasság szükséges következménye az egyház és az állam elválasztásának, mely 1789-ben mondatott ki. Ha egyszer a vallás- és lelkiismeretszabadság elve elismertetik, többé senkit sem lehet kényszeríteni, hogy házasságánál a pap szolgálatát igénybe vegye. Különben a vallási házasság érintetlen maradt ; mert bár az uj törvény nem ismeri el annak polgári következményeit, melyeket a régi törvény jóváhagyott, sőt azokat figyelmen kívül hagyni látszik, de azért el sem tiltotta ; mindenki szabadon élhet azzal vagy szabadon mellőzheti. Hogy kívánhatnak észszerűen többet? Es valljon a katholikusok, protestánsok, izraeliták és egyéb vallásfelekezetek nem alkalmazkodhatnak-e ezen pontban teljes szabadsággal vallásuk és lelkiismeretök törvényeihez ?‘‘ Bizony nem ! A tények meghazudtolják ezen elméletet ; és ez a többi között ismét oly világos bizonyíték, melyet a két hatalom teljes elválasztásának problémája meg- gyengiteni nem képes. Ezek után kimutatjuk, hogy a lelkiismeret szabadsága a polgári házasság behozatala által nincsen eléggé biztosítva. a) Ha igaz az, hogy a törvénynek az egyházi házasságot figyelmen kívül kell hagynia, vagy legalább azzal szemben magát semlegesen viselnie ; ha igaz az, hogy a vallásszabadság megköveteli, hogy senki se kényszerittessék a pap szolgálatának igénybe vételére oly ténykedések elvégzése végett, a melyek gondolkodásmódjával és meggyőződésével ellenkeznek ; s ha következőleg igaz az, hogy teljesen elég pusztán polgári házasságot kötni, —- akkor, ha következetesek akarunk maradni, azt is meg kell engednünk, hogy azon férj, a ki a polgári házasságkötés után egyházit kötni vonakodik, legyen bár hivő vagy hitetlen, házastársát a városházáról egyenesen saját lakába vonszolhatja és az együttélésre kényszerítheti. ') Miben fog nyilatkozni most már a nőnél a lelkiismeretszabadság, különösen oly nőnél, a ki az ily összeköttetést nem tartja egyébnek, mint ocsmány és vétkes ágyasságnak ? l l) Code civil 214. czikk.
