Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
75 MOULABT, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. kező állítások között semleges maradjon. A kinyilatkoztatott igazsággal szemben semleges álláspontra helyezkedni akarni éppen oly képtelen, mint erkölcstelen dolog. Ily dologban a közönyösség egy az árulással, és pedig annál inkább, mert a keresztény állam elvileg véve éppen úgy köteles a vallásnak minél szélesebb körben való elterjedését és fejlesztését előmozdítani, mint a magán ember, és mert félreismerné a társadalom létérdekeit, ha e lényeges kötelmét elhanyagolná. Hogy ez az egyetemekben és gymnasiumokban nem lehetséges, azt ma már mindenki elismeri ; semleges könyvek és semleges tanárok puszta chimerák, hazugságok ; ez nagyon is világos. Azonban nem lehetséges-e a semlegesség az elemi oktatásban? Nem lenne-e könnyű azt keresztülvinni itt, miután ez úgyis csak az abc, az olvasás, Írás és a mennyiségtan négy alapműveletének tanítására szorítkozik ? Nem ; mert az elemi oktatás, mint föntebb mondtuk, nem felelne meg többé feladatának., ha ennyivel megelégednék. Azonfelül hol találunk semleges olvasókönyvet, oly könyvet, mely nem viselné magán határozott nyomát valamely vallási dogmának, vagy erkölcsi igazságnak ? Peel Róbert egy alkalommal idézte a bostoni tanügyi bizottságnak jelentését az egyesült államokban, a mely jelentésből kitűnik, hogy a bizottság hasztalan keresett ily semleges könyvet, és hogy az iskolákban jó olvasó könyvek hiánya folytán az erkölcsi nevelésben kiáltó pangás állott be. „De — úgymond Dechamps —, ha találnának is ily könyvet, hol kerítenének oly semleges tanítót, a kinek nem lennének sem vallási, sem bölcsészeti elvei, vagy legalább olyat, a ki ezeknek kifejezést nem adna? A tanítónak mindig lesz véleménye, meggyőződése, értelmisége, lelke ; és minél tevékenyebb lélekkel bir, annál jobban fog az naponként és óránként tanítványaival szemben érvényesülni. Hogy fogja benső világát tanítványai elől annyira elzárhatni, hogy szavai vissza ne tükrözzék eszméit, hogy tekintete kifejező, előadása színezett, találó és értelmes ne legyen ? Az ily semleges, gépies tanítónak képmutatónak vagy esztelennek kellene lennie, s