Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
76 MUNKÁLATOK 48. ÉVFOLYAM. nagyon hasonlítana a vaucansoni flótáshoz.“ *) Azért a pápa minden értelmes ember helyeslésével találkozott, mikor a syllabusban a következő tételt (XLYIII.) elvetette: „Katlio- likusok helyeselhetnek oly nevelési rendszert, a mely a kath. vallás és az egyház hatáskörén kívül mozog, s a melynek főczélja a tisztán természeti dolgok ismertetése és az e földön való társadalmi élet“, vagyis oly nevelési rendszert, mely semleges és közönyös akar lenni. Y. A megegyezés szüksége. — Az 1842-iki törvény. — Az államnak e szerint sem hivatása, sem szükséges hatalma és képessége nincs arra, hogy a mindkét nembeli ifjúság teljes nevelését önmaga szervezze. A tanitás oly ügy, melyet barátságosan kell elintézni, oly tárgy, a mélynél az egyház és állam jogainak concordatum által kell meg- határoztatniok ; ennek alapjául az imént részletezett elveknek kell szolgálniok. Ott, hol a vallási egység, hol a két hatalom egyesülése fönnáll, vagyis a katholikus államokban, a megegyezés szükségessége magából az alkotmány alapél véből foly. De a megegyezés szükséges ott is, hol az elválasztás, a vallásszabadság elve jutott uralomra; mert egyrészt az egyház megkövetelheti, hogy az állam ne gördítsen akadályokat azon jogok használata elé, melyeket hivei felett gyakorol, másrészt pedig az alattvalók kívánhatják, hogy az állam tekintetbe vegye vallási szabadságukat, és hogy a közoktatást iigy szervezze, hogy az hitükkel megegyező legyen és lelkiismeretöket semmi módon se sértse. Hogy minden jogot és érdeket összeegyeztethessünk, röviden elő fogjuk adni, hogy ezen megegyezésnek körülbelül mily alapelveken kell nyugodnia. 1. Az oktatásszabadságot lehetőleg ki kell terjeszteni: mert ezen szabadság nem egyéb, mint a vallásszabadságnak következménye, vagy ha jobban tetszik, annak egyik alakja, nyilvánulásának egyik módja. Az állam csak ott léphet közbe, a hol nincsenek szabad tanintézetek, és akkor is csak oly czélból, hogy azokat pótolja. A tanszabadságnak azon- 1 1) L’école dans ses rapports avec l’église, l’état et la liberté. Révue générale 1868.
