Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
74 MUNKÁLATOK 48. ÉVFOLYAM. juk, hogy a vallás a szentélyben maradjon ; de a nyilvános iskola is szentély, következőleg a vallás ugyanoly joggal foglal helyet abban, mint akár a templomban vagy ima- házban. “ b) Lehetetlen a fensőbb oktatásban. — Hogy erről meggyőződjünk, elég ha szemle alá veszszük a tudomány külömböző ágait és vizsgáljuk azon lényeges vonatkozásokat, a melyek azok és a vallás közt észlelhetők. Nem bukkanunk-e lépten-nyomon a bölcsészetben a vallás alapdogmáira ? Nem találkozunk-e ott az Isten, a végtelen lény, a teremtő, a gondviselés, — a lélek s annak szabadsága, felelőssége, halhatatlansága fogalmaival ? Előadhatjuk-e az emberiség történetét a nélkül, hogy a teremtés, az emberiség egységének, a bűnbeesésnek, a Krisztus által való megváltásnak nagy kérdései, az egyház, a pápaság és ennek a világra való kihatása előtérbe ne lépjenek ! E tények és dogmák uralkodnak az egész történelmen ; ezeknek elhagyása a történelem megcsonkitása. Beszélhetünk-e az orvosi tudományról a nélkül, hogy az anyagelvűségről, a lélek szellemiségéről és halhatatlanságáról ne szóljunk, a nélkül, hogy vizsgálat alá ne vegyük egyik-másik műtétnek, teszem a magzat-elhajtásnak megen- gedhetőségét, vagy hogy számitáson kívül hagyjuk a kereszt- ség által való szellemi újjászületés szükséges voltát? Ugyanez áll a jogról is ; hogy azt valóban tudományosan tanulmányozhassuk, föltétlenül szükséges, hogy kutassuk a jog eredetét általában, a köz- és magánerkölcs forrását, hogy megfigyeljük az ember, a család, a társadalom erkölcsi képességét, hogy megállapitsuk a politika és a vallás, az állam és az egyház közötti viszonyt stb. Es végül, valljon az irodalom maga nem hű kinyo- mata-e a társadalom vallásának és erkölcseinek? 2) A semlegesség lehetetlen. — Másrészt a tanitó ezen kérdésekben, melyek a vallási és a profán tudományok szükségképpeni érintkezési pontjait képezik, nem szo- ritkozhatik arra, hogy a különféle megoldásokat egyszerűen előadja s minden véleményt tisztelve, a homlokegyenest ellen
