Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio

370

MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM.

naponta bemutatják a sz. mise áldozatot, nem volna már nyilvános istentisztelet; s hogy általában az emberi kormányoktól függne, legyen-e még a világon nyilvános istentisztelet vagy sem. Az a valódi istentisztelet, mely Istennek az egyházban és az egyház által mutattatik be. Isten maga rendelt az egyházban egy nyilvános általános, vallási tekintélyt ; ezt és egyedül ezt illeti meg a közvetlen összeköttetést az emberek s a Teremtő közt föntartani és szabályozni ; éppen ez képezi különös hivatását.

I

Második pont.

A vallásszabadságról.

Az állam elválasztása az egyháztól és a vallásszabadság csak két különböző felfogása egy és ugyanazon helyzetnek ; azért a már eddig kifejtettek folytán nem szükséges hosszasabban időznünk e pontnál.

Már láttuk, *-) hogy a hamis tanokban való oktatás s az eretnek istentisztelet gyakorlása némely esetekben megtűrhető ; itt csak alkalmaznunk kell a föntebb kifejtett elveket.

Hogy a vallásszabadság elfogadható közigazgatási rendszabály s politikai intézmény legyen, mely sem a hitet, sem az észt nem sérti, a következő négy tulajdonsággal kell birnia :

1. Az egyéni és társulási szabadság. — A vallás- szabadság politikai és társadalmi értelemben véve nemcsak az egyénnek ad jogot hinni vagy nem hinni, s a tetszésszerinti vallásfelekezethez sorakozni, vagy egyikhez sem tartozni, hanem különösen az egyháznak és a vallásos társulatoknak ad létjogot, oly jogot, a melynek értelmében külsőleg és belsőleg dogmáik és hagyományaik szellemében szervezkedhetnek.

Ha a vallásszabadság csak egyéni szabadság volna, úgy azt egy katholikus, egy józan eszű ember sem fogadhatná el,

[) Lásd fent a 294. lapon.