Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
371 MOUL A RT, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. és föltétlenül el kellene vetni azon alkotmányokat, melyekbe ez be van iktatva ; még pedig a következő okok alapján : a) A világi hatalom soha sem akadályozhatja az egyház cselekvésszabadságát és tevékenységét. A keresztényekre nézve az egyház oly állandó, kötelező társaság, mely közvetlenül Istentől nyerte szabadságát. — E pontban a ka- tholikus erkölcstan hajthatatlan, mert itt a hit lényeges alapelvéről van szó. Ámde az egyéni szabadság rendszere egyenes tagadása a vallásos társulási szabadságnak. b) Ezen felül az egyéni vallásszabadság nemcsak hogy nem valódi vallásszabadság, hanem inkább annak összezavarása és tagadása. Az emberek vagy nyilvános és közös istentisztelettel bírtak, vagy egyáltalán nem volt semmiféle isten- tisztelet. Az egyéni, magánistentisztelet ellenkezik az ember és a vallás természetével is. ') c) Azt mondják, hogy a vallási társulatok alkotmányos szabadsága megsértené a polgárok törvény előtti egyenlősé-* gét is s a polgárok egy részének volna csupán kedvezmény, mert mindazok, kik csak az egyéni vallás és istentisztelet hívei vagy semmiféle istentisztelethez sem tartoznak, nem élvezhetik a vallások és vallásos társulatok számára engedé- délyezett szabadság jótéteményét. E felhozakodásra ez a feleletünk. Ha ez igy van, akkor azon képtelen állítást is meg kell engednünk, mely szerint a vallásos jótékony társulatok, kereskedelmi egyesületek létezése, általában maga a társulási jog is összeegyeztethetetlen a polgárok törvény előtti egyenlőségével, mert azok, kik ez egyesületekben és társulatokban nem vesznek részt, tényleg nem élvezik azok törvény által biztosított szabadságát és előnyeit. A vallási társulatok szabadságának biztosítása semmiképp sem történik a polgárok egyenlőségének rovására, mert minden vallási társulatnak alkotmányilag biztosítják létét, s minden polgárnak jogot adnak ehhez vagy ahhoz a társulathoz szegődni, a mint mindenkinek joga van kereskedelmi, *) Lásd fentebb I. könyv, I. fej. 24*
