Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
366 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. A mint láttuk, az általunk érintett kormányzat alapját és lényegét az képezi, hogy a) az állam nem részesíti kiváltságos védelemben az egyházat és nem gyámolitja, b) nem nyomja el a dissidens felekezeteket, azoknak politikai és polgári szabadságot engedélyez. Ámde a bittudomány alapelvei szerint azon pillanattól kezdve, melyben a segitség ■— a mennyiben ez positiv kötelem, — lehetetlenné vált, az állam fél van mentve az egyházzal szemben a segélyadás kötelessége alól ; ugyanezen eset áll be akkor is, ha a segitség kárt okozna az egyháznak vagy veszedelmessé válnék az államra nézve.1) Másrészt a katholikus bittudósok egyértelműen azt tanítják, hogy katholi- kus uralkodó az országa területén lakó eretnekekkel és szaka- dárokkal szemben csak ezen három esetben tanúsíthat vallási türelmet, ha kénytelen, ha a nekik engedélyezett szabadságból nagyobb jót remél és végre ha ezáltal egy nagyobb, s különben elkerülhetetlen bajnak veszi elejét.2) Sőt a hittudomány azt tanítja, hogy a fejedelem a vallástürelmet Ígéret vagy szerződés tárgyává is teheti, mely kötelező erővel bir a jövőre, és ekként nincs megengedve a katholiknsoknak — mint ezt gyakran mondják — az egyszer önként elvállalt kötelezettségeken, és szükségeseknek elismert törvényekben foglalt szabadalmakon magukat tultenni. „ Aminek oka abban rejlik, — úgymond egy kitűnő hittudós, a jezsuita Becan, — hogy lehet megengedett dolgot megengedett módon Ígérni, ha különben semmi sem áll útjában. Ámde a fejedelem az előbbi esetben megengedett dolgot igér, a türelmet, vagyis hogy megtűri az eretnekséget, a mi a fentebb említett három esetben meg van engedve. És azon pillanattól kezdve, melyben megegyeztek, ép oly őszinte szótartónak kell lenni, mint akár csak a katholikusokkal szemben. Oka pedig ennek az, hogy a szerződés vagy kölcsönös ígéret kötelező ereje e három erényből : az őszinteség, a hűség és az igazságosságból származik.“ s) Ha tehát ') Lásd fent a 264, 282. lapon. 2) Lásd fent a 294. lapon. 1) Theol. dogm. lib. Y. c XVI. n. 10.
